visszaküldés tilalma
A visszaküldés tilalma (non-refoulement) olyan nemzetközi jogi jogelv, mely egy erkölcsi eredetű elvből származik: embertársainkat nem tesszük ki tetteink következményeként üldöztetésnek, kínzásnak vagy más súlyos sérelemnek.
A magyar jogban az elv az Alaptörvény XIV. cikkének (2) bekezdésében is szerepel: senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
Az Szmtv. és a Harm.tv. alapján pedig a visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított személy az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve.
A visszaküldés tilalma a Met.-ben is szerepel.
Tudományterület:
Forrás:
Hautzinger Zoltán (szerk.): A migráció elmélete. Budapest, NKE, 2014. [45. o.]
Alaptörvény [XIV. cikk (2) bekezdés]
Harm.tv. [51. §]
Szmtv. [34. §]
Met. [45. §]
Szerző:
Relációk
polgárőr egyesület
A Ptv. szerint a polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási szerv
A Bvtv. szerint büntetés-végrehajtási szervek a következők: – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, – a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá – a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek. ...Tovább olvasomhivatásos szolgálati jogviszony
Különleges közszolgálati jogviszony. Azz állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között jön létre, és abban mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek...Tovább olvasomfeltartóztatás
Olyan rendészeti jellegű cselekvés, melynek során a szolgálatát jogszerűen teljesítő személy valakit továbbhaladásában, a helyszín elhagyásában megakadályoz. A feltartóztatás az érintett személyi szabadságát jogszerűen korlátozza. A rendőr részéről az Rtv....Tovább olvasomveszély
A veszély – rendészeti szempontból – olyan állapotot jelöl, amelyben a társadalom által értéknek elismert anyagi és szellemi javakat sérelem fenyegeti. A sérelem lehet a javak megsemmisülése, értékük csökkenése vagy...Tovább olvasomrendőri kényszerítő eszköz
A kényszerítő eszköz alkalmazása olyan rendőri szolgálati fellépés, melynek elsődleges célja az, hogy a rendőri intézkedéssel, az intézkedő rendőrrel szemben megnyilvánuló ellenállást leküzdje, az intézkedés eredményességét biztosítsa, kikényszerítse. A rendőr...Tovább olvasomtesti kényszer
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint a rendőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. A szolgálati szabályzat szerint...Tovább olvasomintézkedés magánlakásban
Rendőri intézkedés. A törvény szerinti teljes elnevezése: “intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen”. Az Rtv. szerint a rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve...Tovább olvasomszemély- és vagyonőr
A magánbiztonság területén a személy- és vagyonőr az Szvmt. szerint nem más, mint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy. A személy- és vagyonőr jogosultságait a törvényben meghatározottak szerint vagy...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási gazdasági társaság
A büntetés-végrehajtási szervezet részeként a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására gazdasági társaságokat hoztak létre különleges jogállású büntetés-végrehajtási szervként. A Bvtv. szerint a szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságok kizárólagos...Tovább olvasomInformációs Hivatal
Rendvédelmi szerv, azon belül polgári nemzetbiztonsági szolgálat. Rövidítése: IH. Egyebek közt: – megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében...Tovább olvasomszabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
Az idegenek egyik csoportja. Az Szmtv. szerint a következő államok (nem magyar) állampolgárai tartoznak ide: – az Európai Unió tagállamainak állampolgára, – az Európai Gazdasági Térségről (rövidítve: EGT) szóló megállapodásban...Tovább olvasomcsapaterő-alkalmazás
Rendőri kényszerítő eszköz. A szolgálati szabályzat szerint csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása...Tovább olvasomoltalmazott
Menedékjogi szempontból a menekülők egyik csoportja. A Met. szerint Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye,...Tovább olvasomhivatásos szolgálatra méltatlanná válás
A Hszt. szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi...Tovább olvasomNemzeti Biztonsági Stratégia
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját a Kormány 2012-ben fogadta el. A Stratégia rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat...Tovább olvasommenekült
Menedékjogi szempontból a menekülők egyik csoportja. A Met. szerint Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A menekültet...Tovább olvasomállományilletékes parancsnok
A Hszt. szerint az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan...Tovább olvasomalapvető jogok korlátozása (Hszt.)
Aki hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít, önként vállalja azt, hogy alapvető (emberi) jogait – más közszolgálati jogviszonyokhoz képest – sokkal szigorúbb korlátozások terheljék. A Hszt. a következő alapvető jogok tételes korlátozását...Tovább olvasomkép- és hangfelvétel készítése
Rendőri intézkedés. A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép-...Tovább olvasom