állományilletékes parancsnok
A Hszt. szerint az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik. Az állományilletékes parancsnok gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Hszt. vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére.
Tudományterület:
Forrás:
Hszt. [2. § 3. pont]
Szerző:
Relációk
rendőrségi feladat
Az Alaptörvény szerint a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. Az Rtv. szerint a rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok...Tovább olvasomútzár
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint a rendőrség közút forgalmának korlátozását vagy közút lezárását rendelheti el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására és a külön...Tovább olvasomidegenjog
A migrációval összefüggő jogi szabályozás egyik csoportja, melybe azoknak a jogi rendelkezéseknek az összessége tartozik, amelyek címzettjei olyan személyek, akik nem állampolgárai a jog kibocsátása és érvényessége helye szerinti államnak. ...Tovább olvasomrendőri intézkedés elleni panasz
A rendőrség hivatásos állományú tagjának szolgálati fellépése esetén rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. Az Rtv. szerint a rendőr által alkalmazott intézkedés vagy kényszerítő eszköz, intézkedés elmulasztása, vagy a törvényben meghatározott más...Tovább olvasomalapvető jogok korlátozása (Hszt.)
Aki hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít, önként vállalja azt, hogy alapvető (emberi) jogait – más közszolgálati jogviszonyokhoz képest – sokkal szigorúbb korlátozások terheljék. A Hszt. a következő alapvető jogok tételes korlátozását...Tovább olvasomországos parancsnok
A Hszt. szerint országos parancsnoknak minősülnek a következő vezetők: – az országos rendőr-főkapitány, – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője (a főigazgató), – a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, – a...Tovább olvasomelfogás és előállítás
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt (kötelező esetek), – akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, –...Tovább olvasomjárványügyi intézkedés
Rendőri intézkedés. A törvény szerinti teljes elnevezése: “járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben”. Az Rtv. szerint a rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a járványügyi intézkedések biztosítása céljából: – útvonalat,...Tovább olvasommenekült
Menedékjogi szempontból a menekülők egyik csoportja. A Met. szerint Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A menekültet...Tovább olvasomelöljáró parancsnok
A Hszt. szerint az elöljáró parancsnok az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója. Ha az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója, akkor az elöljáró parancsnok a miniszter....Tovább olvasomrendészeti igazgatás
A rendészeti igazgatás a közigazgatás része, az egyik legősibb szakigazgatási ágazat. A rendészeti igazgatás alanya a rendészeti szervezet (ide tartoznak többek közt a Ksztv. szerinti rendvédelmi szervek), közhatalmi eszközökkel, közigazgatási...Tovább olvasomközterület-felügyelet
A települési önkormányzat: – a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján, – a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet...Tovább olvasombefogadott
Menedékjogi szempontból a menekülők egyik csoportja. A Met. szerint Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak...Tovább olvasomrendőrségi szakszolgálatok
A rendőrség szolgálati szabályzata szerint a rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni. A szakszolgálatok a következők: – az ellenőrzési szakszolgálat, – a gazdasági szakszolgálat, –...Tovább olvasombiztonsági kérdőív
A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzésük érdekében az Nbtv. 2. számú melléklete szerinti biztonsági kérdőívet kötelesek kitölteni. A kérdőív fő adatcsoportjai: általános személyi adatok, állampolgársági adatok, családi állapotra...Tovább olvasomigazoltatás
Rendőri intézkedés. A rendőr – igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát az Rtv.-ben meghatározott célból kell megállapítani, – a személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási intézmény
A Bvtv. szerint a büntetés-végrehajtási szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény alapítható. Az intézményt parancsnok, főigazgató főorvos vagy igazgató vezetheti....Tovább olvasomhivatásos vadász
A vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásának szakirányítójaként a vonatkozó feladatok szakszerű ellátását végzi. Hivatásos vadász az a természetes személy lehet, aki rendelkezik: – középfokú végzettséggel, –...Tovább olvasomországos főigazgató
A Hszt. szerint országos főigazgató a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének (azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak), valamint a terrorizmust elhárító szervének (azaz a Terrorelhárítási Központnak) a főigazgatója....Tovább olvasomOrszágos Polgárőr Szövetség
Az Országos Polgárőr Szövetség (rövidítve: OPSZ) az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Ebből a szempontból jogállása sajátos, mivel a köztestület nem civil (társadalmi) szervezet, szemben a további polgárőr szervezetekkel. ...Tovább olvasom