fej- és jószágvesztés
Fő-és jószágvesztés a büntetése a hűtlenség bűnében (nota infidelitatis) marasztaltaknak. A hűtlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó (tulajdonképpen aktuális fontosságuknál és súlyuknál fogva e körbe sorolt) tényállásait a büntetés fogja össze, melynek lényege a teljes vagyonvesztés, tekintet nélkül a fővesztéstől megkímélő kegyelemre. A jószágok a királyi kincstárra háramlottak, és csak a hűtlenség bűntettének elkövetése előtt született gyermekek juthattak belőle osztályrészhez. A fiscus ezt követően szabadon rendelkezhetett a vagyonnal, újabb adományok tárgya lehetett. A nota infidelitatis körébe tartozó cselekmények a Tripartitum rendszerezése szerint például a felségsértés (a király életére, személyére, tartózkodási helyére törés), az ország elleni bűncselekmények, eretnekség, hamisítás, hatóságok elleni cselekmények, többféle magánszemély elleni cselekmény, magánosok vagyona elleni jelentősebb bűntettek.
Tudományterület:
Forrás:
Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Budapest, Osiris, 2004. 156. o.
Szerző:
Relációk
nemzetvezető
A képviselőház 1944. november 2-ra hirdetett ülésén a képviselők hatodának jelenlétében jóváhagyta az Országtanács döntésén nyugvó törvényjavaslatot, melyet a felsőház másnap ellenszavazat és módosítás nélkül elfogadott, és ezzel törvényerőre emelte...Tovább olvasomdomus correctoria
Az első magyarországi javítóház, a szempci Domus Correctoria 1771-ben nyitotta meg kapuit. A javítóház a német-osztrák államokban kialakult azon felfogást tükrözi, mely nem tesz különbséget a büntetőintézet és a dologház...Tovább olvasomnemzetség
A nagycsaládok nemzetségekbe („ágakba”) szerveződtek. E nemzetségek a rokonok azon csoportjai voltak, amelyek már nem tartották fönn a közös lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és vezetést, de a vérségi összetartozást tudatosan...Tovább olvasomhozomány
Latinul allatura uxorea. A hozomány azon vagyontárgyak összessége, amelyeket a nő vagy erre való tekintettel másvalaki a házasélet terheinek fedezése céljából a férjnek átad. A hozományul való átadás által a...Tovább olvasombizalmas jogszabály
A szocialista alkotmányjog leszögezte: „A jogforrások kihirdetését, közlését érvényességi kellékké teszi a logikai követelmény: csak annak engedelmeskedhetünk, amiről tudjuk, mit parancsol, tilt vagy enged meg”, vagyis érvényességi kellékként fogalmazta meg...Tovább olvasomhajadoni jog
A hajadoni jog (ius capillare) az apátlan, árva leány joga arra, hogy az atyai vagyon fiúörököseitől rangjának megfelelő lakást, ellátást és férjhezmenetele esetére hozományt és kiházasítást igényeljen. Ha az apa...Tovább olvasomkihágás
Az 1829. évi javaslat legfőbb újdonsága a kihágások önálló részben történt megfogalmazása, mely a magyar joghistóriában itt fordul először elő. Kihágásnak tekintettek a kodifikátorok minden olyan jogsértést, mely nem esett...Tovább olvasomobstrukció
A parlamenti működésnek alapvető elve volt a szabad és kötetlen szólás joga, azonban az országgyűlési ellenzék, a kisebbség obstrukcióval akadályozta a kormánypárti többségi határozathozatalokat. A jogszerű, azaz technikai obstrukció során...Tovább olvasomeretnekség
A kereszténység terjedésével párhuzamosan több szakadár mozgalom is kialakult. Ezeket a katolikus egyház eretnekeknek nevezte, mivel szembefordultak az egyház hivatalos tanításával, és az egyház által elítélt tévtanokat hirdettek, aszerint éltek....Tovább olvasomfiúsítás
Nemességet eredeti és származékos módon lehetett megszerezni. Az eredeti szerzésmód azt jelentette, hogy a nemesi rend kialakulása után nemesi címet csak a király adományozhatott. Az eredeti szerzésmód egyik esete a...Tovább olvasomPragmatica Sanctio
A Habsburg-dinasztia nőági örökösödését az 1723. évi I-III. törvénycikkek, azaz a Pragmatica Sanctio állapítja meg. A törvény alapján ha nincs fiúutód, akkor a magyar trónt a megállapított női ágból való...Tovább olvasomfelsőház
A felsőtábla (főrendi tábla) összetétele a királyi tanácsot is alkotó főpapok és főurak részvételével alakul ki a 13. századtól, akik esetenként az alsótábla előzményeként is tekinthető fehérvári törvénylátó napokon, majd...Tovább olvasomÁllami Egyházügyi Hivatal
Az intézményesített állami kontroll fontos szerve volt a szovjet típusú diktatúra időszakában az Állami Egyházügyi Hivatal, amelyet szovjet mintára, az 1951. évi I. törvénnyel hoztak létre. A megszűnt vallás- és...Tovább olvasomdikasztérium
Az ókori görögök dikasterionnak nevezték a törvényszéket (társasbíróságot). Később dikasztérium alatt a jogtudósok olyan testületét értették, amely bírói hatóság nélkül, a bíróság kérelmére mondott jogi véleményt. Magyarországon dikasztériumnak hívtak 1848-ig...Tovább olvasomrendi országgyűlés
A 13. századra működik már a rendi gyűlések különböző fajtái: a notables gyűlés (királyi tanács), az egyes rendek külön ülése (papság, a nemesség, a polgárok és szabad parasztok ülése), valamint...Tovább olvasomszatmári béke
A szatmári békével megszüntették az abszolút kormányzatot, visszaállították a magyar alkotmányt, ígéretet tettek a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát kapott mindenki, aki részt vett a szabadságharcban, egyúttal...Tovább olvasomképviselőház
1848 óta az országgyűlés két kamaráját főrendiháznak és képviselőháznak nevezik. A képviselőház 415 képviselőből állt. A 1848. évi IV. tc. alapján mindkét tábla saját maga állapítja meg saját rendszabályait (a...Tovább olvasomcomes
A római birodalom utolsó századaiban és az egész középkoron végig a működés tárgya és fontossága tekintetében szerfölött különböző köz- és magánhivatalokat, majd hivatal nélkül is előkelő állást, méltóságot jelölő egyéni...Tovább olvasomcsaládfő
A nagycsalád élén a csaknem korlátlan hatalommal rendelkező családfő állt, aki általában a család férfiai közül a legidősebb vagy a legértelmesebb volt. Az öröklési rend nem volt egyértelmű. Bár általában...Tovább olvasomConstitutio Criminalis Carolina
Az a törvénykönyv, amelyet V. Károly német-római császár uralkodása alatt 1532-ben a regensburgi birodalmi gyűlés elfogadott német-római birodalmi büntetőtörvényként és büntetőeljárásként. Nagyrészt a büntetőeljárást szabályozta, de emellett bírósági szervezeti és...Tovább olvasom