gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, ha a vállalkozás arra használja fel a piaci befolyását, hogy a többi piaci szereplővel szemben saját maga számára indokolatlan előnyt kössön ki vagy a másik félt aránytalanul hátrányos feltételek elfogadására kényszerítse. Ilyen lehet például az egyoldalú, tisztességtelen vételi vagy eladási árak megállapítása, üzletfelek indokolatlan diszriminációja, a versenytársak piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozása.
Tudományterület:
Forrás:
1996. évi LVII. törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 21. § - 22. §
Szerző:
Relációk
gyártó
A terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett (vagy EGT -n kívül működő gyártó esetén meghatalmazott képviselője) üzletszerű előállítója termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy...Tovább olvasomegységár
A termék egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár. Ha a termékre vonatkozóan a kereskedő megjelöli a termék eladási...Tovább olvasomkifizető ügynökség
Az az előzetesen akkreditált nemzeti szervezet, amely jogosult ellátni a Közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó egyes szervezési, igazgatási, illetve közösségi forrásból nyújtott támogatások (EMVA, EMGA) kifizetésével összefüggő feladatokat ....Tovább olvasomálláskeresési járadék
Az álláskeresési járadék a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök közé tartozik. Célja a munkaerőpiacról ideiglenesen kieső aktív korú személy megélhetésének anyagi támogatása, arra az időszakra (maximum 90 nap), amíg újból állást talál,...Tovább olvasomvám
A vám egy olyan közadó formájában alkalmazott gazdasági és kereskedelempolitikai eszköz, amely a vámhatáron áthozott áru után fizetendő. A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A vám árképző tényezőként...Tovább olvasompénzpiac felügyelet
A pénzpiac felügyelet két területe a mikro- és a makroprudenciális felügyelet. A pénzpiacfelügyelet feladata a pénzügyi közvetítőrendszer szilárd, átlátható és hatékony működésének, az abban közreműködő személyek és szervezetek prudens tevékenységének...Tovább olvasomrészmunkaidős foglalkoztatás
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A részmunkaidős foglalkoztatás elsősorban azon munkavállalók számára jelenthet megfelelő...Tovább olvasomkartell
A kartell olyan versenytárs vállalatok és/vagy azok érdekképviseleti szervei közötti titkos megállapodás, amely a verseny kiiktatását vagy korlátozását célozza. A kartell megállapodás célozhatja az (1) árpolitika összehangolását (a versenytársak megállapodhatnak,...Tovább olvasomhatósági szerződés
A hatósági szerződés olyan közigazgatás jogi eszköz, közigazgatási szerződés, amit a közigazgatási hatósági eljárás során a közigazgatási hatóság és az ügyfél kötnek valamely közérdekű hatósági ügy rendezése érdekében. Amennyiben a...Tovább olvasomfogyasztói csoport
A fogyasztói csoport egy olyan üzleti forma,ahol a csoport tagjai befizetnek egy meghatározott összeget és a csoport pénzének összegyűjtésének célja, hogy minden tagja az előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok...Tovább olvasomTAKARNET
Az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer. A TAKARNET rendszeren keresztül adatszolgáltatás igényelhető a földhivatali nyilvántartásból, mégpedig elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat valamint elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles...Tovább olvasomkereskedelem
A kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat. A kereskedelem értelmezhető olyan közvetítő tevékenységségként, melynek célja, hogy összekapcsolja a termelőt és a fogyasztót. A kereskedelem biztosítja,...Tovább olvasomhibás teljesítés
A vállalkozás hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a...Tovább olvasomeurópai szabványosítás
Elsősorban a globális kereskedelmi és gazdasági folyamatokat segíti elő, azáltal ,hogy az európai szinten fekteti le a termeléssel, termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos közös, egységes szabályokat. Európai szabványosításban a teljes joggal az...Tovább olvasomvásárlók könyve
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen elhelyezett dokumentum, amelybe a vásárlók bejegyezhetik az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni...Tovább olvasomfiatalkorúak védelmét szolgáló fogyasztóvédelmi rendelkezések
A fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének védelme érdekében, a fogyasztóvédelmi joganyag számos speciáis rendelkezést tartalmaz. Ilyen, hogy tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag...Tovább olvasomminimálbér
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege. A Kormány a munka törvénykönyvének felhatalmazása alapján kormányrendeletben állapítja meg a mindenkori minmálbér összegét. A minimálbér hatásai közgazdasági szempontból...Tovább olvasomálláskeresési segély
A nyugdíj előtti álláskeresési segély a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül az álláskeresési ellátások egyik formája. Célcsoportja a még aktív korú, de a nyugdíjkorhatár eléréséhez közel álló személyek. Célja, hogy azok...Tovább olvasomEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik pillérének a pénzügyi forrása. Az 1290/2005/EK rendelet a KAP korábbi pénzügyi keretrendszerét, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), két külön alapra osztotta, nevezetesen az...Tovább olvasompénzügyi békéltető testület
A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank szerveként működik és hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató szervezetek, így bankok, egyéb hitelintézetek, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, pénztárak, befektetési szolgáltatók...Tovább olvasom