gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, ha a vállalkozás arra használja fel a piaci befolyását, hogy a többi piaci szereplővel szemben saját maga számára indokolatlan előnyt kössön ki vagy a másik félt aránytalanul hátrányos feltételek elfogadására kényszerítse. Ilyen lehet például az egyoldalú, tisztességtelen vételi vagy eladási árak megállapítása, üzletfelek indokolatlan diszriminációja, a versenytársak piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozása.
Tudományterület:
Forrás:
1996. évi LVII. törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 21. § - 22. §
Szerző:
Relációk
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatásokkal kapcsolatos eljárások során kötelezően és kizárólagosan használt országos földterület-azonosító rendszer. Azaz, a földterülethez részben vagy egészben kapcsolódó európai uniós támogatások igénylése során...Tovább olvasomjoghatással járó mérés
Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására – a szolgáltatás és...Tovább olvasomkereskedelmi nyilvántartás
A kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek átláthatósága, a kereskedelmi tevékenységek ellenőrízhetősége végett nyilvántartást vezet a kereskedelmi tevékenységet és kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokról, úgy mint: a) a kereskedőkről, ...Tovább olvasomfogyasztói jogvita
A fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés...Tovább olvasomkereskedelempolitika
Az államnak a belföldi és külföldi áru- és szolgáltatásforgalomat befolyásoló tevékenysége, cselekvési programja, valamint az ezt megvalósító szabályrendszer, eszköz- és intézményrendszer a kereskedelempolitika tartalma. A kereskedelempolitika elsődleges funkciója a különböző...Tovább olvasommunkaközvetítés
Az állami szervek vagy magán vállalkozások által nyújtt olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve...Tovább olvasomversenypolitika
A verseny védelmét szolgáló közpolitika a versenypolitika. A piacokon folyó verseny kulcsfontosságú a jó gazdasági teljesítmény elérése és fenntartása , illetve a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme érdekében. A piaci szereplőknek...Tovább olvasomjótállási jegy
Kötelező jótállás esetében a vállalkozás köteles jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, amely alapján a fogyasztó később , a meghatározott jótállási határidő végéig a jótállási igényét a vállalkozás felé érvényesítheti. A...Tovább olvasomfogyasztó
Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Azaz...Tovább olvasomvásárlók könyve
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen elhelyezett dokumentum, amelybe a vásárlók bejegyezhetik az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni...Tovább olvasomNemzeti szabványosítás
A nemzeti szabványosítás során a nemzeti szabványügyi szervezet a nyilvánosság számára hozzáférhető módon, egy országon belül fekteti le a közös gyártási protokolokat, termékekre vonatkozó általános szabályrendszert. A nemzetközi és az...Tovább olvasomkereskedelem
A kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat. A kereskedelem értelmezhető olyan közvetítő tevékenységségként, melynek célja, hogy összekapcsolja a termelőt és a fogyasztót. A kereskedelem biztosítja,...Tovább olvasommunkaügyi szakterület
A munkaerő-piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges célja a legális foglalkoztatás elősegítése és a munkavállaló és munkáltató jogi védelmének elősegítése az állami szabályozás és hatósági tevékenység által. Az állam...Tovább olvasomárubemutató
Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés jellemzően a vállalkozás üzlethelyiségén kívül tartott értékesítési célú előadás, esemény, amely kiskereskedelmi tevékenységnek minősül, így a kereskedelemről szóló joganyag szabályozza. A speciális kereskedelmi forma során a...Tovább olvasommérésügy
A mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosításával foglalkozó igazgatási terület. A mértékrendszerek kialakulását, országos, sőt nemzetközi egységesítését gyakorlati, gazdasági és társadalmi valós igények kényszerítették ki. A kutatási és...Tovább olvasomszabad kereskedelem
A nemzetközi keresekedelmi kapcsolatokat, tranzakciókat egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben gátolják adminisztratív, gazdasági vagy valutapolitikai akadályok. A szabadkereskedelem hívei – elsősorban a klasszikus liberális közgazdászok- azt állítják, hogy a...Tovább olvasomelállási jog
Az elállási jog a vásárlástól való elállást jelenti, azaz a fogyasztó a termék vételárát visszakérheti és termék visszaszolgáltatása esetén. Ennek két formája van a hazai jog szerint. (1) Az egyik...Tovább olvasomszolgáltatás
A szolgáltatás megjelenik a polgári jogban és a közigazgatási jogban is elsősorban a szerződésekkel összefüggésben. A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és...Tovább olvasomvállalkozás
Aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el. A vállalkozásokon belül el kell különíteni a termék gyártóját (valamint az importőrt), termék forgalomba hozóját,...Tovább olvasomversenyfelügyelet
A versenyfelügyelet célja, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, ösztönözze a piaci versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást,...Tovább olvasom