hatósági döntési jogerő

Az eljárásjog-tudomány különbséget tesz az ún. alaki és anyagi jogerő között, az előbbin a döntés megtámadhatatlanságát, az utóbbin pedig a döntés megváltoztathatatlanságát értve. A közigazgatási jogban a közigazgatási határozatok rendesen csak alaki jogerővel bírnak, de bizonyos esetekben – külön törvényi rendelkezés alapján – anyagi jogerőre is képesek. Az alaki jogerő azt jelenti, hogy a döntés végleges, és megtámadására nincs rendes jogorvoslattal lehetőség, továbbá azt, hogy az végrehajtható vagy -hajtandó. A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, a fellebbezésnek nincs helye, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. Az anyagi jogerő a közigazgatási ügyekben hozott bírósági ítélethez kapcsolódik.

Tudományterület:

Forrás:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 73/A. §

Relációk