iparpolitika
Az iparpolitika a gazdaságpolitika részterülete,amely a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos állami cselekvésprogramot; az ilyen ipari tevékenység formák folytatására vonatkozó szabályokat, előírásokat (pl. ipari létesítmények építésének és üzembe helyezésének feltételei); az ezt megvalósító, érvényesítő hatósági eszközöket (pl. engedélyezés, ellenőrzés, nyilvántartás); és az ehhez szükséges állami intézményrendszert foglalja magában. Az iparipolitika legfontosabb funkciói:
a) az ipari tevékenységek biztonságosságáról való gondoskodás;
b) az ipari tevékenységek szakszerűségének biztosítása;
c) az energiával való racionális gazdálkodás;
d) a kizárólagos állami tulajdon védelme, és
e) a piacnyitással (liberalizáció) összefüggésben speciális versenyfelügyelet, fogyasztóvédelem.
Tudományterület:
Forrás:
Kovács Éva (2016) Iparigazgatás.
In: Kovács Éva, dr. Jámbor Attila, Dr. Téglásiné Dr. Kovács Júlia, Dr. Mikó Zoltán
Szakigazgatás I.. 121 p.
Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2016. pp. 21-44.
Szerző:
Relációk
vállalati szabványosítás
Egy adott szervezetben ismétlődő eljárásokra, gyártási technikákra, munkavégzési folyamatokra alkalmazott szabályrendszer, protokoll. A vállalati szabvány elősegíti a munkafolyamatok, eljárások és ismételten alkalmazható előírások bevezetésével a termelés korszerűsítését és a hatékonyság...Tovább olvasomfiatalkorúak védelmét szolgáló fogyasztóvédelmi rendelkezések
A fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének védelme érdekében, a fogyasztóvédelmi joganyag számos speciáis rendelkezést tartalmaz. Ilyen, hogy tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag...Tovább olvasomfoglalkoztatást helyettesítő támogatás
A szociális törvény alapján a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtható rendszeres pénzellátás, támogatás, amely a szociálisan rászorululó aktív korúak ellátását szolgálja. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának feltétele,hogy...Tovább olvasomjótállási jegy
Kötelező jótállás esetében a vállalkozás köteles jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, amely alapján a fogyasztó később , a meghatározott jótállási határidő végéig a jótállási igényét a vállalkozás felé érvényesítheti. A...Tovább olvasominformációs aszimmetria
Akkor áll fenn, ha a tranzakció (vásárlás, szerződéskötés) során a részt vevő felek egyike több, vagy pontosabb információval rendelkezik az adott termékről, szolgáltatásról vagy a vásárlás körülményeiről, mint a másik....Tovább olvasomaktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitikai eszközök egyik típusa, amelynek feladata hogy elősegítse a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolását a kínálati oldal (pl. munkavállalók képzése, átképzése) és a keresleti oldal (pl. munkahelyteremtő programok...Tovább olvasomüzleten kívüli kereskedelem
Olyan kiskereskedelmi tevékenység, amelynek keretében a kereskedő vagy nevében, illetve javára eljáró személy felkeresi a vásárlót és a vásárló lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén vagy az e célból szervezett...Tovább olvasomfogyasztóvédelmi referens
A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére a fogyasztóvédelmi szemlélet erősítését, valamint a fogyasztóvédelmi szabályok ismeretének elmélyítését elősegítő fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés...Tovább olvasommunkavédelmi szakterület
A munkaerő – piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges feladata a munkát végző személyek fizikai biztonságának, egészségvédelmének garantálása. A munkavédelemi szakterület a munkát végzők egészségének megőrzését, munkavégzés képességének megóvását...Tovább olvasomgazdaságpolitikai eszköz
A gazdaságpolitika célkitűzéseit megvalósító eszközök szerteágazók lehetnek és a gazdaság különböző alrendszereire (pl. ipar, mezőgazdaság, kereskedelem) kiterjedhetnek. Az eszközök fő formái lehetnek az intézmények létrehozása, törvények alkotása, állami közvetlen szerepvállalás...Tovább olvasomközfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, un. támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, illetve fontos foglalkoztatáspoltikai eszöz, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás alanyai a...Tovább olvasomelállási jog
Az elállási jog a vásárlástól való elállást jelenti, azaz a fogyasztó a termék vételárát visszakérheti és termék visszaszolgáltatása esetén. Ennek két formája van a hazai jog szerint. (1) Az egyik...Tovább olvasomversenyfelügyelet
A versenyfelügyelet célja, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, ösztönözze a piaci versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást,...Tovább olvasomálláskeresési járadék
Az álláskeresési járadék a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök közé tartozik. Célja a munkaerőpiacról ideiglenesen kieső aktív korú személy megélhetésének anyagi támogatása, arra az időszakra (maximum 90 nap), amíg újból állást talál,...Tovább olvasomversenyfelügyeleti eljárás
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó...Tovább olvasompasszív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét két nagy csoportra bonthatjuk: aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Az állam munkanélkülieket pénzbeli és természetbeni juttatások révén segélyezheti. Az álláskeresők minimális ellátását szolgálják az álláskeresés időszakában ,ameddig...Tovább olvasommunkanélküliség
Közgazdasági értelemben akkor beszélünk munkanélküliségről, ha a munkaerő-piacon a kínálat meghaladja a keresletet. A munkaerő-piac integrálja a munka, mint termelési tényező, keresleti (vállalkozások) és kínálati (háztartások) oldalán megjelenő szereplőket. Itt...Tovább olvasompénzpiac felügyelet
A pénzpiac felügyelet két területe a mikro- és a makroprudenciális felügyelet. A pénzpiacfelügyelet feladata a pénzügyi közvetítőrendszer szilárd, átlátható és hatékony működésének, az abban közreműködő személyek és szervezetek prudens tevékenységének...Tovább olvasommakroprudenciális felügyelet
A pénzpiac felügyelet egyik formája a mikroprudenciális felügyelet mellett. Célja a rendszerszintű pénzügyi kockázatok megelőzése,a potenciális és kialkult kockázatok feltárása, kockázatelemzés ,és ha szükséges, szabályozói lépések megtétele. Rendszerszintű pénzügyi kockázatnak...Tovább olvasomszubvenció
Olyan pénzügyi támogatás, amelyet az állam elsősorban gazdasági szereplőknek nyújt valamilyen társadalmilag kívánatos cél megvalósításának elősegítése érdekében. Az állami támogatás formáját tekintve lehet közvetett vagy közvetlen támogatás. A közvetlen támogatás...Tovább olvasom