képviselet

Jogi szempontból jelentős nyilatkozatok és jogilag releváns cselekmények más személy nevében és javára való kijelentése, illetve elvégzése. A képviselet alapja szerint lehet törvényes, szervezeti és (jog)ügyleti, az eljárásjogban ez a felsorolás kiegészül a ügygondnoki képviselettel. Törvényes képviselet esetében a képviseleti jogkört törvény, bírósági vagy hatósági rendelkezés (gyám, gondnok) határozza meg. A szervezeti képviselet az adott szervezet alapszabályán alapul, a jogszabálynak megfelelően. Az ügyleti képviselet alapja a fél meghatalmazása, megbízása. A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki. Ha az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg.

Tudományterület:

Forrás:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 40. § Boros Anita: Közérthető közigazgatási hatósági eljárás, Complex, 2013. 57-58. o

Relációk