központi bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az MNB elnöke évente beszámol a jegybank tevékenységéről az Országgyűlésnek.
Tudományterület:
Forrás:
Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Nemzeti Közszolgálati és Tankönykiadó, 2013. (187. oldal)
Szerző:
Relációk
államháztartási kontrollok rendszere
Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) az államháztartás egyensúlya és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáit teremti meg, szervesen illeszkedve az Alaptörvény Közpénzek fejezetéhez. Az Államháztartási Törvény...Tovább olvasomelkülönített pénzügyi alapok
Az elkülönített állami pénzalapok a magyar államháztartás központi alrendszeren belül működnek, ami a rendszer hatékonyságát és átláthatóságát biztosítja. Elkülönített állami pénzalapot törvény hozhat létre, közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő...Tovább olvasomállamháztartás rendszere
Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere. Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. Az államháztartás központi alrendszerébe tartoznak:...Tovább olvasomkötelező jegybanki tartalék
a) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél....Tovább olvasomchilei nyugdíj modell
Chile volt az első ország, amely radikálisan szakított a bismarcki örökséggel és ezért a nyugdíjrendszer átfogó reformját nemzetközileg is nagy érdeklődés övezte. A Világbank 1994-es jelentése már követendő példának állította...Tovább olvasomnemzetgazdaság
A nemzetgazdaság fogalma: A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait. A gazdaság állapot és...Tovább olvasomellenjegyzés
A kötelezettségvállalás csak írásban, pénzügyi ellenjegyzés után történhet. Ellenjegyzés nélkül a kötelezettségvállalás érvénytelen. Az ellenjegyzés egy előzetes ellenőrzési folyamat, melynek során meg kell vizsgálni, hogy szabad költségvetési előirányzat biztosítja-e a...Tovább olvasommagyar államkincstári feladatok
A rendszerváltás utáni magyar költségvetési gazdálkodásban alapvető változást jelentett, amikor 1996-ban bevezetésre került a pénzgazdálkodás központi szervezetrendszeren keresztül történő megvalósítása. A kincstári rendszer célja: a pénzgazdálkodás központosítása és költségvetési megtakarítások...Tovább olvasommaastrcihti konvergencia-kritériumok
A Maastrichti Szerződés tartalmazza az euró bevezetésének feltételeit: a) Az inflációs ráta egy éves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát,...Tovább olvasomBeveridge Terv (Anglia)
A brit munkáspárti tárca nélküli miniszter Arthur Greenwood 1941. június 19-én bejelentette a brit alsóházban, hogy a szociális biztosítás és rokon szolgáltatások fennálló rendszereinek átfogó vizsgálatára vizsgálóbizottságot állít fel. A...Tovább olvasomMNB – államháztartás
Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot – figyelembe véve a...Tovább olvasomkohéziós alapok
Az Európai Közösségen (ma az Európai Unió) belül a kezdetektől fogva nagy területi és demográfiai különbségek voltak, és megvolt a veszélye, hogy ezek akadályozzák az európai integrációt és fejlődést. A...Tovább olvasomköltségvetési bevételek
A központi költségvetés összes – államháztartáson belüli pénzmozgásokat (halmozódásokat) is tartalmazó – bevételének döntő hányadát (70–75%-át) jelenleg is az adójellegű bevételek adják. A legnagyobb súlyt a termékek és szolgáltatások után...Tovább olvasomköltségvetési szervek működése
A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.A költségvetési szerv jóváhagyott költségvetés alapján, a...Tovább olvasommediterrán modell
A mediterrán modellbe olyan országok tartoznak, dél-európai országok, amelyekben a jóléti állam koncepciója később, csak a hetvenes és nyolcvanas években kezdett gyökeret verni. Az idetartozó országokra a szociális kiadások alacsony...Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
Az Alaptörvény 41. cikke kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amely külön sarkalatos törvényben (2011-es jegybanktörvény) meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos...Tovább olvasomállamadósság
A központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év utolsó napjára...Tovább olvasomfiskális politika
A fiskális politika a gazdasági kormányzás alapvető eszköze.A költségvetési eszközökkel történő gazdaságbefolyásolás módszere. A gazdaságban keletkező jövedelmek centralizálását és újraelosztását végzi. Tehát nemcsak az államháztartás bevételi oldalára teremti elő az...Tovább olvasomEurópai Központi Bank(EKB)
Noha az euróövezeten belül az EKB és a nemzeti központi bankok is bocsáthatnak ki bankjegyeket, azok kibocsátását ténylegesen csak az EKB engedélyezheti. A tagállamok érméket bocsáthatnak ki az EKB által...Tovább olvasomtársasági adó és osztalékadó
Az államháztartási bevételek társasági adón keresztüli gyarapítását, illetve a vállalkozások működési feltételeinek elősegítését szabályozza az országgyűlés a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénnyel. Magyarországon a jövedelem- és...Tovább olvasom