passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét két nagy csoportra bonthatjuk: aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Az állam munkanélkülieket pénzbeli és természetbeni juttatások révén segélyezheti. Az álláskeresők minimális ellátását szolgálják az álláskeresés időszakában ,ameddig nem rendelkezik munkából származó jövedelemmel. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportjába tartozik a különböző álláskereséssel járó költségek térítések, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési járadék.
Tudományterület:
Forrás:
Dr Kovács Éva Margit (2017):
Foglalkoztatáspolitika, munkaügyi igazgatás
In:
Kovács Ibolya, dr Radics Zsuzsanna Gabriella, Dr Bauer Lilla, Dr Kovács Éva Margit: Szakigazgatási ismeretek II..
Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017. pp. 61-76.
Szerző:
Relációk
elállási jog
Az elállási jog a vásárlástól való elállást jelenti, azaz a fogyasztó a termék vételárát visszakérheti és termék visszaszolgáltatása esetén. Ennek két formája van a hazai jog szerint. (1) Az egyik...Tovább olvasomszakmai szabványosítás
Az azonos szakmához tartozók megállapodásaa a közös gyártási protokolokat, termékekre vonatkozó általános szabályrendszert illetően. A szabványok vonatkozhatnak a termékek, eljárások és szolgáltatások különböző jellemzőinek meghatározására. Például a termék előállításához használt...Tovább olvasomaktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
A foglalkoztatáspolitikai eszközök egyik típusa, amelynek feladata hogy elősegítse a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolását a kínálati oldal (pl. munkavállalók képzése, átképzése) és a keresleti oldal (pl. munkahelyteremtő programok...Tovább olvasomhibás teljesítés
A vállalkozás hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a...Tovább olvasomgyártó
A terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett (vagy EGT -n kívül működő gyártó esetén meghatalmazott képviselője) üzletszerű előállítója termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy...Tovább olvasomszabvány
A szabvány egy erre feljogosított szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat...Tovább olvasomversenyfelügyeleti eljárás
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó...Tovább olvasomCE jelölés
A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés az Európai Unió közösségi fogyasztóvédelmi politikájának fejlődésének vívmánya, amely azt hivatott bizotsítani, hogy csak biztonságos termék kerülhessen forgalomba a belső piacokon és...Tovább olvasomkifizető ügynökség
Az az előzetesen akkreditált nemzeti szervezet, amely jogosult ellátni a Közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó egyes szervezési, igazgatási, illetve közösségi forrásból nyújtott támogatások (EMVA, EMGA) kifizetésével összefüggő feladatokat ....Tovább olvasomáru
A termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás, ami kereskedelmi ügyletek és kereskedelmi kommunikáció tárgya. A kereskedelmi előírások és a fogyasztóvédelmi szabályok részletesen előírják az áru...Tovább olvasomjótállási jegy
Kötelező jótállás esetében a vállalkozás köteles jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, amely alapján a fogyasztó később , a meghatározott jótállási határidő végéig a jótállási igényét a vállalkozás felé érvényesítheti. A...Tovább olvasomEurópai Mezőgazdasági Garancia Alap
A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik pillérének a pénzügyi forrása. Az 1290/2005/EK rendelet a KAP korábbi pénzügyi keretrendszerét, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), két külön alapra osztotta, nevezetesen az...Tovább olvasomiparpolitika
Az iparpolitika a gazdaságpolitika részterülete,amely a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos állami cselekvésprogramot; az ilyen ipari tevékenység formák folytatására vonatkozó szabályokat, előírásokat (pl. ipari létesítmények építésének és üzembe...Tovább olvasomközfoglalkoztató
Közfoglalkoztató lehet, a helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok), egyházi jogi személy, közhasznú jogállású szervezet,civil szervezet, állami és...Tovább olvasomközfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, un. támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, illetve fontos foglalkoztatáspoltikai eszöz, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás alanyai a...Tovább olvasomvám
A vám egy olyan közadó formájában alkalmazott gazdasági és kereskedelempolitikai eszköz, amely a vámhatáron áthozott áru után fizetendő. A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A vám árképző tényezőként...Tovább olvasomvámkontingens
Olyan mennyiséget jelent, amelyet meghatározott kedvezményes vám mellett lehet egy adott országba /vámterületre importálni. A kontingens kihasználását követően az áru ki- vagy beáramlása folytatódhat, de magasabb vámtétel mellett. Ez a...Tovább olvasomfogyasztó
Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Azaz...Tovább olvasomegységár
A termék egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár. Ha a termékre vonatkozóan a kereskedő megjelöli a termék eladási...Tovább olvasomagrárpolitika
Az agrárpolitika a gazdaságpolitika egyik részterülete, amelynek célja, hogy tervszerűen és tudatosan alakítsa a mezőgazdasági teremlést, befolyásolja a termelési és értékesítési feltételeket, a jövedelmi helyzetet, az érdekérvényesítés lehetőségét, befolyásolja a...Tovább olvasom