biztonság

A biztonság – rendészeti szempontból – felfogható statikus és dinamikus állapotként is.
Statikusan nézve a biztonság egy kockázatok és veszélyek nélküli állapotot jelöl. Ilyen azonban a társadalmi folyamatok területén nem fordul elő, abszolút biztonság nincsen. Helyesebb tehát a biztonságot olyan kedvező állapotként felfogni, melynek megváltozása nem valószínű.
A biztonság dinamikus értelmezésben olyan egyensúlyi állapot, kedvező élethelyzet, melyben valamely tevékenység azért képes zavartalanul megvalósulni, mert a tevékenységet támogató és az azt fenyegető hatások egyensúlyban vannak.
A biztonság felfogható ún. nem anyagi természetű infrastruktúraként is, mely mind az egyéni, mind a csoportcélok megvalósításának elengedhetetlen feltétele, ám jellemzően nem tárgyiasul ugyanúgy, mint pl. egy út vagy egy épület.
A biztonság létrehozása szolgáltatásként is felfogható, ahol az eredmény a működés legkedvezőbb külső és belső feltételeinek folyamatos megteremtése. Ha ezt a szolgáltatást a közigazgatás adja, akkor közbiztonságról, ha a privát szféra (biztonsági vállalkozás) adja, akkor magánbiztonságról lehet beszélni.
A biztonság létrehozása nem egyetlen ember vagy szervezet produkciója: kollektív munkát igényel, így kooperációs (együttműködésen) alapuló termék is.

Tudományterület:

Forrás:

Finszter Géza: A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2013. [37-39. o.] Balla Zoltán: Monográfia a rendészetről. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2016. [21-23. o.]

Relációk