diszpozíció (jog)

A jogi norma egyik szerkezeti eleme, jelentése rendelkezés. A diszpozíció, mint rendelkezés, előírás (rendelkező rész) tartalmazza, hogy egy magatartás kötelező, illetőleg lehetséges, vagy akár tilos. Ez alapján a rendelkező rész három típusba sorolható. Pozitív parancs: ebben az esetben a jogi norma címzettjének valamilyen aktív, tevőleges magatartást kell kifejtenie. Negatív parancs: a jogi norma címzettje számára valamilyen tiltást, tartózkodást ír elő. A felhatalmazást tartalmazó: lehetőséget biztosít a jogalanyoknak. A parancsoló, illetve tiltó rendelkezés összefoglalóan kényszerítő, azaz kógens, míg a megengedő diszpozitív jellegű. A diszpozíció explicit, ha kifejezett és így része a normának, implicit (rejtett, burkolt), ha nem része a normának, mert beleolvad, beleértendő a hipotézisbe.

Tudományterület:

Forrás:

Tamás András: Legistica, A jogalkotástan vázlata. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2013 148-150. o.

Relációk