idézés (jog)

Hatósági kötelezés arra nézve, hogy annak, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, meghatározott határnapon vagy határidőn belül a hatóság előtt vagy a hatóság által megjelölt helyen jelenjék meg. Az idézés címzettje lehet a tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő, valamint az ellenérdekű ügyfél, kivételesen maga az ügyfél is. Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. Az idézés szólhat személyes megjelenésre, ill. a képviselője részére. Az idézés tartalmazza, hogy kinek, hol, mikor, milyen ügyben és milyen minőségben (tanú, ügyfél stb.) kötelező megjelennie, továbbá figyelmeztetnie kell a címzettet a távolmaradás következményeire is. Az idézés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A kérelemre indult eljárásban a kérelmet előterjesztő ügyfél nem idézhető kivéve, ha a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja, vagy tárgyalást, közmeghallgatást vagy egyezségi kísérletet tart.

Tudományterület:

Forrás:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 46-48. §

Relációk