közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül el kell bírálni. Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti. Közérdekű bejelentéssel élhet például a fogyasztó a vállalkozással szemben, a munkávallaló a munkáltatója jogszerűtlen gyakorlata észlelése esetén, vagy bármely más jogsértés észlelése esetén az állampolgár az illetékes hatóságnál.
Tudományterület:
Forrás:
2013. évi CLXV. törvény
a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről
Szerző:
Relációk
csomagküldő kereskedelem
Az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kereskedelmi kommunikáció útján a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő...Tovább olvasomhatósági szerződés
A hatósági szerződés olyan közigazgatás jogi eszköz, közigazgatási szerződés, amit a közigazgatási hatósági eljárás során a közigazgatási hatóság és az ügyfél kötnek valamely közérdekű hatósági ügy rendezése érdekében. Amennyiben a...Tovább olvasomkifizető ügynökség
Az az előzetesen akkreditált nemzeti szervezet, amely jogosult ellátni a Közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó egyes szervezési, igazgatási, illetve közösségi forrásból nyújtott támogatások (EMVA, EMGA) kifizetésével összefüggő feladatokat ....Tovább olvasomKözponti Piacfelügyeleti Információs Rendszer
Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (KPIR) piacfelügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatok és beszerzett dokumentumok feldolgozására és nyilvántartására szolgáló adatbázis. A rendszer biztosítja, hogy a piacfelügyeleti programokkal és a...Tovább olvasomEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik pillérének a pénzügyi forrása. Az 1290/2005/EK rendelet a KAP korábbi pénzügyi keretrendszerét, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), két külön alapra osztotta, nevezetesen az...Tovább olvasomgazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele...Tovább olvasommunkanélküliség
Közgazdasági értelemben akkor beszélünk munkanélküliségről, ha a munkaerő-piacon a kínálat meghaladja a keresletet. A munkaerő-piac integrálja a munka, mint termelési tényező, keresleti (vállalkozások) és kínálati (háztartások) oldalán megjelenő szereplőket. Itt...Tovább olvasomközfoglalkoztatási jogviszony
A közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel létrejövő, határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony, melyre bizonyos tekintetben a munkaviszonytól eltérő szabályok vonatkoznak. Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely állami vagy...Tovább olvasomálláskeresési járadék
Az álláskeresési járadék a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök közé tartozik. Célja a munkaerőpiacról ideiglenesen kieső aktív korú személy megélhetésének anyagi támogatása, arra az időszakra (maximum 90 nap), amíg újból állást talál,...Tovább olvasomegységár
A termék egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár. Ha a termékre vonatkozóan a kereskedő megjelöli a termék eladási...Tovább olvasommikroprudenciális felügyelet
A pénzpiac felügyelet két területe a mikro- és a makroprudenciális felügyelet. A mikroprudenciális felügyelet az egyes intézmények, pénzpiaci szereplők – pl. bankok, biztosítók , hitelintézetek, takarékszövetkezetek, értékpapírpiac – felügyeletét látja...Tovább olvasomkereső tevékenység
Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt is, aki egyéni vállalkozó, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján...Tovább olvasomKözös agrárpolitika
Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra a mezőgazdasági termelésre, vidékfejlesztésre, birtokpolitikára, állat-növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok. Ezeken a szakmai területeken az Európai Unió elsősorban irányelveket alkot,...Tovább olvasomkereskedelem
A kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat. A kereskedelem értelmezhető olyan közvetítő tevékenységségként, melynek célja, hogy összekapcsolja a termelőt és a fogyasztót. A kereskedelem biztosítja,...Tovább olvasommunkaügyi szakterület
A munkaerő-piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges célja a legális foglalkoztatás elősegítése és a munkavállaló és munkáltató jogi védelmének elősegítése az állami szabályozás és hatósági tevékenység által. Az állam...Tovább olvasomtermékszavatosság
Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn...Tovább olvasomprotekcionalista kereskedelempolitika
Az államnak a belföldi és külföldi áru- és szolgáltatásforgalomba történő erőteljes és közvetlen bevatkozása, ami arra irányul , hogy az állam a külkereskedelmi folyamatokat – elsősorban az országba behozott áruk,...Tovább olvasomhibás teljesítés
A vállalkozás hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a...Tovább olvasommunkavédelmi szakterület
A munkaerő – piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges feladata a munkát végző személyek fizikai biztonságának, egészségvédelmének garantálása. A munkavédelemi szakterület a munkát végzők egészségének megőrzését, munkavégzés képességének megóvását...Tovább olvasomfoglalkoztatást helyettesítő támogatás
A szociális törvény alapján a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtható rendszeres pénzellátás, támogatás, amely a szociálisan rászorululó aktív korúak ellátását szolgálja. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának feltétele,hogy...Tovább olvasom