mikroprudenciális felügyelet
A pénzpiac felügyelet két területe a mikro- és a makroprudenciális felügyelet. A mikroprudenciális felügyelet az egyes intézmények, pénzpiaci szereplők – pl. bankok, biztosítók , hitelintézetek, takarékszövetkezetek, értékpapírpiac – felügyeletét látja el többnyire hatósági eszközökkel. A mikroprudenciális felügyelet célja a pénzpiaci szereplők átlatható, stabil, prudens működésének biztosítása, a pénzpiac tisztességes működésének felügyelete és a fogyasztók védelme. A mikroprudenciális felügyelet keretében a hatóság a pénzpiaci tevékenység folytatását engedélyezi, a pénzpiaci szereplőt időszakosan adatszolgáltatásra kötelezi, helyszíni és nem helyszíni ellenőrzést folytathat le, ellátja a pénzpiaci fogyasztók védelmét és átfogó piacfelügyeleti tevékenységet végez. Magyarországon a mikroprudenciális felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank látja el .
Tudományterület:
Forrás:
2013. évi CXXXIX. törvény
a Magyar Nemzeti Bankról
Szerző:
Relációk
iparpolitika
Az iparpolitika a gazdaságpolitika részterülete,amely a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos állami cselekvésprogramot; az ilyen ipari tevékenység formák folytatására vonatkozó szabályokat, előírásokat (pl. ipari létesítmények építésének és üzembe...Tovább olvasomlovasszolgáltatás
Olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, amelynek keretében ló igénybevételével szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatást nyújtanak. A kereskedelmi törvény értelmében kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül és folytatása a külön miniszteri...Tovább olvasomjoghatással járó mérés
Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására – a szolgáltatás és...Tovább olvasomjótállási jegy
Kötelező jótállás esetében a vállalkozás köteles jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, amely alapján a fogyasztó később , a meghatározott jótállási határidő végéig a jótállási igényét a vállalkozás felé érvényesítheti. A...Tovább olvasomagrárpolitika
Az agrárpolitika a gazdaságpolitika egyik részterülete, amelynek célja, hogy tervszerűen és tudatosan alakítsa a mezőgazdasági teremlést, befolyásolja a termelési és értékesítési feltételeket, a jövedelmi helyzetet, az érdekérvényesítés lehetőségét, befolyásolja a...Tovább olvasomközfoglalkoztató
Közfoglalkoztató lehet, a helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok), egyházi jogi személy, közhasznú jogállású szervezet,civil szervezet, állami és...Tovább olvasomkellékszavatosság
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett, azaz termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél, a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A kellékszavatosság vásárláskor a termékben már meglévő...Tovább olvasomvámkontingens
Olyan mennyiséget jelent, amelyet meghatározott kedvezményes vám mellett lehet egy adott országba /vámterületre importálni. A kontingens kihasználását követően az áru ki- vagy beáramlása folytatódhat, de magasabb vámtétel mellett. Ez a...Tovább olvasomNemzeti szabványosítás
A nemzeti szabványosítás során a nemzeti szabványügyi szervezet a nyilvánosság számára hozzáférhető módon, egy országon belül fekteti le a közös gyártási protokolokat, termékekre vonatkozó általános szabályrendszert. A nemzetközi és az...Tovább olvasommegtévesztő kereskedelmi gyakorlat
Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős...Tovább olvasomversenyfelügyelet
A versenyfelügyelet célja, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, ösztönözze a piaci versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást,...Tovább olvasomversenypolitika
A verseny védelmét szolgáló közpolitika a versenypolitika. A piacokon folyó verseny kulcsfontosságú a jó gazdasági teljesítmény elérése és fenntartása , illetve a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme érdekében. A piaci szereplőknek...Tovább olvasommunkaerő-piaci szolgáltatás
Olyan szolgáltatások összessége, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése. A szolgáltatások olyan egyéni vagy csoportos tanácsadási formák, amelyek az ügyfeleknek szóló, személyre szabott problémakezelést jelentik....Tovább olvasomcsomagküldő kereskedelem
Az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kereskedelmi kommunikáció útján a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő...Tovább olvasomügyleti döntés
A fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A tisztességes kereskedelmi gyakorlat megköveteli, hogy a...Tovább olvasomfoglalkoztatáspolitika
A foglalkoztatáspolitika a kormányzatok azon stratégiájának, cselekvési programjának, eszközeinek és intézkedéseinek összessége,amely a munkaerőpiacon a keresleti és kínálati oldal összehangolását célozzák. Célja, hogy a foglalkoztatás feltételeinek és körülményeinek szabályozása, támogatások...Tovább olvasomversenyfelügyeleti eljárás
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó...Tovább olvasomEurópai Fogyasztói Központ
Az Európai Fogyasztói Központ (EFK) az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC-Net) hazai tagja. Az Európai Unió valamennyi tagállamában – így Magyarországon is –, valamint Izlandon és Norvégiában működnek a nemzeti...Tovább olvasomEurópai Mezőgazdasági Garancia Alap
A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik pillérének a pénzügyi forrása. Az 1290/2005/EK rendelet a KAP korábbi pénzügyi keretrendszerét, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA), két külön alapra osztotta, nevezetesen az...Tovább olvasomautomatából történő értékesítés
Az üzleten kívüli kiskereskedemi értékesítés egy speciális formája, melynek részletes szabályait a kereskedelemről szóló joganyag szabályozza. A fogyasztók védelme érdekében az autómatából forgalmazható termékek körét a jogszabály korlátozza. (pl. automatából...Tovább olvasom