munkaügyi szakterület
A munkaerő-piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges célja a legális foglalkoztatás elősegítése és a munkavállaló és munkáltató jogi védelmének elősegítése az állami szabályozás és hatósági tevékenység által. Az állam feladati a munkaügyi szakterületen: foglalkoztatás létrejöttének jogszerűségének meghatározása; életkori feltételek előírása a fiatalkorúak és gyermekek védelme érdekében; a foglalkoztatás megszűnésének, megszüntetésének módjainak szabályozása; a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok meghatározása és a diszkrimináció tilalma ,a munka- és pihenőidő garantálása a munkabér mértékére vonatkozó szabályok meghatározása a munkavállalók védelme érdekében.
Tudományterület:
Forrás:
Kovács Éva (2016):4 Munkaügy és munkavédelem. In: Szakigazgatási ismeretek tananyag a kormányablak ügyintéző képzéséhez - egyedi ügyek és élethelyzetek. Budapest, NKE 2016
Szerző:
Relációk
munkaügyi szakterület
A munkaerő-piaci folyamatok szabályozásának egyik területe, amelynek elsődleges célja a legális foglalkoztatás elősegítése és a munkavállaló és munkáltató jogi védelmének elősegítése az állami szabályozás és hatósági tevékenység által. Az állam...Tovább olvasomvállalkozás
Aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el. A vállalkozásokon belül el kell különíteni a termék gyártóját (valamint az importőrt), termék forgalomba hozóját,...Tovább olvasomversenykorlátozás
A piaci szereplők olyan magartása, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza különösen a versenytársak piacról való kiszorítása, a piacra lépés megakadályozása vagy korlátozása révén a vállakozások összeolvadása,...Tovább olvasomjótállási jegy
Kötelező jótállás esetében a vállalkozás köteles jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, amely alapján a fogyasztó később , a meghatározott jótállási határidő végéig a jótállási igényét a vállalkozás felé érvényesítheti. A...Tovább olvasomelállási jog
Az elállási jog a vásárlástól való elállást jelenti, azaz a fogyasztó a termék vételárát visszakérheti és termék visszaszolgáltatása esetén. Ennek két formája van a hazai jog szerint. (1) Az egyik...Tovább olvasomkereskedelempolitika
Az államnak a belföldi és külföldi áru- és szolgáltatásforgalomat befolyásoló tevékenysége, cselekvési programja, valamint az ezt megvalósító szabályrendszer, eszköz- és intézményrendszer a kereskedelempolitika tartalma. A kereskedelempolitika elsődleges funkciója a különböző...Tovább olvasomszavatosság
Polgárjogi eszköz, amely a szerződés megkötését követően (vásárlás után) rendezi a termékkel kapcsolatos “minőségi garanciákat”. A szavatosság kapcsán a szerződés tárgyától függően a szabályozás megkülönbözteti a kellékszavatosságot és a termékszavatosságot....Tovább olvasomfogyasztói jogvita
A fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés...Tovább olvasomfoglalkoztatási szolgálat
Az állam a munkaerőpiaci feladatainak ellátására létrehozta és működteti a nemzeti foglalkoztatási szolgálat szervezetrendszerét. A nemzeti foglalkoztatási szolgálat hatskörébe tartozik a egyes munkaerőpiaci programokkal kapcsolatos feladatok, a munakerőpiaci folyamatok nyomonkövetése,...Tovább olvasomgazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele...Tovább olvasomszabad kereskedelem
A nemzetközi keresekedelmi kapcsolatokat, tranzakciókat egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben gátolják adminisztratív, gazdasági vagy valutapolitikai akadályok. A szabadkereskedelem hívei – elsősorban a klasszikus liberális közgazdászok- azt állítják, hogy a...Tovább olvasomtermékpálya rendtartás
A termékpálya a piaci szereplők közötti kapcsolatrendszer sorozata, folyamata,amely egy meghatározott termék útját mutatja meg az alapanyag-előállításától a végtermék értékesítéséig. Az agrártermékek tekintetében jogszabály szabályoza az agrárpiaci termékek termékpályályával kapcsolatos...Tovább olvasomfúzió (vállalkozás)
A vállalkozások fúziójáról beszélünk, ha vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre. Ez többféle módon valósulhat meg: két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás(rész) összeolvadásával vagy beolvadással, az egyik vállalkozás közvetlen vagy...Tovább olvasomügyleti döntés
A fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A tisztességes kereskedelmi gyakorlat megköveteli, hogy a...Tovább olvasomiparpolitika
Az iparpolitika a gazdaságpolitika részterülete,amely a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos állami cselekvésprogramot; az ilyen ipari tevékenység formák folytatására vonatkozó szabályokat, előírásokat (pl. ipari létesítmények építésének és üzembe...Tovább olvasommunkaközvetítés
Az állami szervek vagy magán vállalkozások által nyújtt olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve...Tovább olvasommegtévesztő kereskedelmi gyakorlat
Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős...Tovább olvasomagrárpolitika
Az agrárpolitika a gazdaságpolitika egyik részterülete, amelynek célja, hogy tervszerűen és tudatosan alakítsa a mezőgazdasági teremlést, befolyásolja a termelési és értékesítési feltételeket, a jövedelmi helyzetet, az érdekérvényesítés lehetőségét, befolyásolja a...Tovább olvasomvám
A vám egy olyan közadó formájában alkalmazott gazdasági és kereskedelempolitikai eszköz, amely a vámhatáron áthozott áru után fizetendő. A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A vám árképző tényezőként...Tovább olvasomegységár
A termék egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár. Ha a termékre vonatkozóan a kereskedő megjelöli a termék eladási...Tovább olvasom