népbiztosság
A Tanácsköztársaság ideje alatt a tényleges hatalmat gyakorló Forradalmi Kormányzótanács szervezetét és személyi összetételét az első napoktól kezdve nagy és gyakori változások jellemezték. A testület élén elnök állt, tagjaiként pedig az egyes szakigazgatási ágazatokat irányító, magukat a szovjet minta alapján népbiztosoknak nevező miniszterek funkcionáltak. Kezdetben a kormányzótanács kebelében belügyi, külügyi, igazságügyi, hadügyi, földművelésügyi, közélelmezési, kereskedelemügyi, szocializálási, munkaügyi, pénzügyi, közoktatásügyi, valamint a német és ruszin népbiztosságokat állítottak fel, ám már április első napjaiban is több népbiztosság átszervezésére, megszüntetésére s újak szervezésére sor került. Formálisan a Forradalmi Kormányzótanácsot vezette, valójában a tényleges hatalmat a szovjet támogatásra hivatkozó Kun Béla tartotta a kezében, állami tisztségére nézve Kun egyébként a Tanácsköztársaságban külügyi, illetve emellett egy időben hadügyi népbiztos volt.
Tudományterület:
Forrás:
Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 265-266. o.
Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 197. o.
Szerző:
Relációk
helytartótanács
A helytartótanácsot az 1723-as közigazgatási reform keretében állították fel a helytartóság jogutódjaként. A helytartótanács nem függött udvari dikasztériumtól, felterjesztéseit közvetlenül a királyhoz intézte, és ezt a magyar kancellária útján tette....Tovább olvasomerdélyi vajda
Erdélyben a vajda a király által átruházott, személyes hatalmát helyettesítő hatás- és jogkörben királyi kormányzati, törvénykező (bírói), valamint hadügyi feladatokat látott el. A 12. századtól nevezik vajdának az Erdélyi Fejedelemség...Tovább olvasombüntetőparancs
A büntetőparancs olyan bírói határozat, amely a terhelt meghallgatása nélkül, csupán a feljelentés és a vádindítvány alapján állapítja meg annak büntetését. E határozat az ítélet hatályát nyeri, ha ellene a...Tovább olvasomkitelepítés
A kitelepítés kifejezést használták azokra a szovjet típusú diktatúra azon intézkedésekre, amikor egyes személyektől elkobozták ingatlanjaikat, és arra kényszerítették őket, hogy családjukkal együtt táborokba, falvakba, kulákportákra szállásolva mezőgazdasági munkát végezzenek....Tovább olvasomszovjet típusú jog
A szovjet típusú jog, dacára a meghirdetett demokratikus elveknek, szocialista alkotmányozásnak és kodifikációs tendenciáknak, elsősorban utasítási, rendészeti technikává vált, melynek tengelyében az államigazgatási jellegű jogalkotás állott. A párt vezetői egyben...Tovább olvasomfaggató per
A faggató perben, azaz a nyomozóelvű eljárásban (processus inquisitorius) az eljárási főfunciók összeolvadása következtében a vizsgáló, miután összegyűjtötte a bizonyítékokat, ő maga terjesztette a bíróság elé, sőt ő maga is...Tovább olvasomfelségsértés
A király szent és sérthetetlen. A király azért szent, mert rászáll a korona szentsége, és felszentelt, ezért személyét a legnagyobb tisztelet illeti. A Tripartitum szerint a hűtlenség első és legfontosabb...Tovább olvasomhatárőrvidék
A török kiűzése után, a 18. századtól az általános területi igazgatásból kivont, kizárólag a centralizált katonai igazgatás alatt álló határőrvidékeket szerveztek. A katonai határőrvidékek a török hódoltság előtti déli határ...Tovább olvasomNemzeti Számonkérő Szék
A nemzetvezetői munkatörzset a nemzetvezető helyettese, a munkarendvezető irányította. A munkatörzs keretében nemzetpolitikai irodák alakultak, melyek átvették a minisztériumok jogkörének jelentős részét. Az irodák leghírhedtebbike az Országos Számonkérő Iroda (más...Tovább olvasomkiegyezés
A kiegyezés egy sajátos államkonstrukciót teremtett, mely az alkotmányjog tudománya által használt kategóriák egyikébe sem helyettesíthető be egyértelműen. Ez a dualistának nevezett állam leginkább a monarchikus államkapcsolatok reáluniójaként számon tartott...Tovább olvasomtárca nélküli miniszter
A kiegyezés után kiegészítették a miniszteri tárcákat a horvát-szlavón ügyekével (1868:30. tc.), amelyért egy tárca nélküli miniszter felelt. A tárca nélküli miniszterek intézménye 1917-ig egyedül a horvát-szlavón-dalmát ügyek intézésére szolgált...Tovább olvasomjogakadémia
A jogakadémiák a protestánsok jogi oktatás iránti igényéből növekedtek ki. A protestáns egyházak gyorsan reagáltak az igényre: Nyugat-Európából hazatérő jogvégzett tanárai segítségével akadémiáikon jogi oktatást szerveztek (Debrecen, Pápa, Sárospatak, Eperjes)....Tovább olvasomáprilisi törvények
Az 1847–1848-as utolsó rendi országgyűlés az évszázadok alatt kialakult jogszabályok alapján korszakalkotó törvényeket alkotott, amelyeket a király 1848. április 11-én szentesített, ezért nevezzük azokat áprilisi törvényeknek. Főbb törvénycikkek: II: nádor...Tovább olvasombécsi béke
A gazdasági, politikai sérelmek mellett a vallásszabadság érdekében felkelt Bocskai István kényszerítette ki a bécsi békét, amelynek értelmében a magyarországi főurakat, nemeseket, szabad királyi városokat, a véghelyen szolgáló katonákat vallásukban,...Tovább olvasomfőbenjáró büntetés
A halállal, főszabály szerint fővesztéssel, akasztással járó (crimen capitalia) bűncselekmények a főbenjáró bűncselekmények. A főbenjáró ítélet (sententia capitalis, fő-vagy jószágvesztés) lényege a vagylagosság volt. E körbe tartoztak azok a bűncselekmények,...Tovább olvasomkoronázási eskü
A király koronázási esküjében az ország törvényeinek (lex) és szokásainak (consuetudo) megtartását ígéri meg. Koronozási esküben először II. András király (1205) és hitlevélben (diploma inagurale), ami a királyi eskü törvénybe...Tovább olvasomcsendőrség
A csendőrség feladata általában a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és a közrendet fenntartani, a büntetőtörvények és -rendeletek megszegését feltárni, a megzavart rendet és békét helyreállítani,...Tovább olvasomállamosítás
Szovjet példa alapján 1945-től Magyarországon a nagyobb hatalomkoncentráció érdekében tilos önhatalommal végrehajtott jogtalan vagyonelkobzás történt. A történeti szakirodalom még az utóbbi években is az 1945 és 1952 között lezajlott, példátlan...Tovább olvasomcéh
A céhek a hasonló mesterséget űzők társulásai, amelyek a városi iparosok gazdasági, jogi, vallási, katonai és igazgatási szervezetei voltak. A céhek feladatkörüket céhlevélbe foglalták, működésüket és életviszonylataikat céhszabályokban (statútum) írták...Tovább olvasomhospes
A 12. század közepétől nagyarányú latin (olasz) és szász (német) bevándorlás kezdődött Magyaroszágra, akiket vendégnek (hospites, hospes) neveztek. A királyok hospesjogot (vendégjogot) adtak nekik, azaz a betelepülők az ország törvényeivel...Tovább olvasom