rendi országgyűlés

A 13. századra működik már a rendi gyűlések különböző fajtái: a notables gyűlés (királyi tanács), az egyes rendek külön ülése (papság, a nemesség, a polgárok és szabad parasztok ülése), valamint a tartományi rendi gyűlések. A 13. századtól kezdve Európában a rendi államok létrejöttével rendi országgyűlések is elkezdik működésüket. A rendi országgyűlések vagy két kamarásak: Anglia, Kasztília, Dánia (csak a 16. századtól), Svédország, Német Császárság, annak Elbától keletre eső tartományai, továbbá Lengyelország, Csehország és Magyarország, vagy három kúriában működtek: Franciaország, Aragónia, Nápoly-Szicíliai királyság, az Elbától nyugatra eső német tartományok. A rendi országgyűlés nem a többség–kisebbség elve alapján működött. Addig nem hozott döntést, amíg a felsőtáblán és az alsótáblán, illetve a két tábla között, majd az országgyűlés és a király között konszenzus nem alakult ki. A rendi gyűlés, ha kellett, egységet alkotott a királlyal szemben.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 81-90. o.

Relációk