miniszteri ellenjegyzés
Az 1848. évi III. törvénycikkellyel megvalósult, parlamentnek felelős kormányzat még nem a szuverén parlamenti függetlenséget jelentette, hiszen a monarchia egyik részének kormányzati rendszere – a Gesamtmonarchie nélkül került csak rendezésre. Az 1848. évi törvények bár minőségi változást hordoznak az alkotmányos monarchia statuálásával, mégis megtartják az uralkodói túlsúlyt. Igaz, hogy a végrehajtó hatalmat csak a népképviseleti alapon szervezett, parlamentnek felelős minisztérium útján, miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolhatta a király. Rex regnat, sed non qubernat. Az 1848. évi III. tc. bevezette az országgyűlésnek felelős kormányzatot, a királyi határozatok érvényességét tehát miniszteri ellenjegyzéshez kötötte, és a törvényben meghatározott bűncselekmények megvalósítása esetén feljogosította az országgyűlést miniszterek vád alá helyezésére és elítélésére.
Tudományterület:
Forrás:
Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 148., 207., 213. o.
Szerző:
Relációk
kitelepítés
A kitelepítés kifejezést használták azokra a szovjet típusú diktatúra azon intézkedésekre, amikor egyes személyektől elkobozták ingatlanjaikat, és arra kényszerítették őket, hogy családjukkal együtt táborokba, falvakba, kulákportákra szállásolva mezőgazdasági munkát végezzenek....Tovább olvasomfőbenjáró büntetés
A halállal, főszabály szerint fővesztéssel, akasztással járó (crimen capitalia) bűncselekmények a főbenjáró bűncselekmények. A főbenjáró ítélet (sententia capitalis, fő-vagy jószágvesztés) lényege a vagylagosság volt. E körbe tartoztak azok a bűncselekmények,...Tovább olvasomfaggató per
A faggató perben, azaz a nyomozóelvű eljárásban (processus inquisitorius) az eljárási főfunciók összeolvadása következtében a vizsgáló, miután összegyűjtötte a bizonyítékokat, ő maga terjesztette a bíróság elé, sőt ő maga is...Tovább olvasomcarcer
Latin szó, a római jogi forrásokban fogház, börtön jelentéssel használják. Ugyanilyen értelemben használják e szót régi hazai jogforrásaink is (1435. évi VIII. törvénycikk, 1567. évi XXVII. törvénycikk, 1723. évi XII....Tovább olvasomszolgabíró
A 13. században választott tisztségviselő volt, akiknek a feladata volt, hogy a nádor által hirdetett törvénykező közgyűlésen a nádorral vagy az ispánnal együtt bíráskodjanak. A szolgabírák tisztségüket választással kapják meg...Tovább olvasombeszolgáltatási kötelezettség
A II. világháború után a mezőgazdaságban gyakorlatilag két szabályozó eszközt alkalmaztak: a kötelező beszolgáltatást és a vetéstervek rendszerét. Ezeket az előírásokat is a helyi, megyei, illetve községi hatóságok ellenőrizték. Az...Tovább olvasomplacetum regium
A királyi tetszvényjog (placetum regium) alapján tilos volt Magyarországon külön királyi engedély nélkül a pápától, a bíbornokoktól, a pápai bíróságtól származó és magyarországi javadalmakra, illetve peres ügyekre vonatkozó iratokat, bullákat,...Tovább olvasomnépbiztosság
A Tanácsköztársaság ideje alatt a tényleges hatalmat gyakorló Forradalmi Kormányzótanács szervezetét és személyi összetételét az első napoktól kezdve nagy és gyakori változások jellemezték. A testület élén elnök állt, tagjaiként pedig...Tovább olvasomárumegállító jog
A városi gazdasági autonómia testületi jogaként gyakorolhatta a szabad királyi város a területi jogból következő földesúri jogokat. A gazdasági jogosultságok közé tartozott a vásártartás joga, az árumegállítás joga, a királyi...Tovább olvasomNemzeti Főtanács
Az ideiglenes nemzeti kormány az 59/1945. elnöki sz. kormányrendeletével 1945 januárjában felállítja a Nemzeti Főtanácsot mint az államfői teendőket ellátó ideiglenes intézményt (törvényben majd szeptemberben az 1945. évi III. tc....Tovább olvasomCorpus Juris Hungarici
A Corpus Juris Hungarici magyarul Magyar Törvénytár, azaz a magyar országos végzeményeknek vagy törvényeknek (dekrétumok) gyűjteménye. A Magyar Törvénytár sajátságosan két gyűjteményt jelent, amelyek nem vonhatók egy tekintet alá. Az...Tovább olvasombevett vallások
Erdélyben vallási szempontból európai összehasonlításban is a legvegyesebb volt a lakosság. Itt János Zsigmond uralkodásának idejétől már nem számíthatott államvallásnak a katolikus vallás. 1550-ben először az evangélikus, 1564-től a református...Tovább olvasommunkaállam
A hungarizmus célja az osztályharcot kiküszöbölő, a munkások és vezetők ellentéteit föloldó korporatív szerkezetű államberendezkedés, a munkaállam, mely a nemzetgazdálkodás érdekében integrálja a dolgozókat. 1944. november 8-án Szálasi Ferenc közzétette...Tovább olvasomkegyelmezési jog
Az uralkodó személyes, fenntartott felségjogai közé tartozott a kegyelmezési jog. Az uralkodó kegyelmezési jogköre alapján egyének vagy személyek meghatározott csoportjának (közkegyelem, amnesztia) javára, a király eljárási vagy végrehajtási kegyelmet gyakorolhat....Tovább olvasomfej- és jószágvesztés
Fő-és jószágvesztés a büntetése a hűtlenség bűnében (nota infidelitatis) marasztaltaknak. A hűtlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó (tulajdonképpen aktuális fontosságuknál és súlyuknál fogva e körbe sorolt) tényállásait a...Tovább olvasomcsaládfő
A nagycsalád élén a csaknem korlátlan hatalommal rendelkező családfő állt, aki általában a család férfiai közül a legidősebb vagy a legértelmesebb volt. Az öröklési rend nem volt egyértelmű. Bár általában...Tovább olvasomnemzetvezető
A képviselőház 1944. november 2-ra hirdetett ülésén a képviselők hatodának jelenlétében jóváhagyta az Országtanács döntésén nyugvó törvényjavaslatot, melyet a felsőház másnap ellenszavazat és módosítás nélkül elfogadott, és ezzel törvényerőre emelte...Tovább olvasomadómegajánlás
Az országgyűlés (diéta) hatáskörei és tárgykörei az országgyűlés kialakulásával a szokásjog alapján folyamatosan bővülnek, és a 15–16. századra véglegesednek. Legfőbb hivatása a törvényhozás és ezen belül az adómegajánlás. Az országgyűlés...Tovább olvasombüntetőparancs
A büntetőparancs olyan bírói határozat, amely a terhelt meghallgatása nélkül, csupán a feljelentés és a vádindítvány alapján állapítja meg annak büntetését. E határozat az ítélet hatályát nyeri, ha ellene a...Tovább olvasomNépköztársaság Elnöki Tanácsa
A kollektív államfői testület létrehozása, amely az országgyűlést is helyettesíti, a szovjet típusú jog, de leginkább Sztálin találmánya, amit a legtöbb szocialista ország, így Magyarország is átvett. A Népköztársaság Elnöki...Tovább olvasom