honorácior
Honoráciornak nevezték Magyarországon az általában magasabb szellemi kvalifikációval és megfelelő társadalmi állással rendelkező, származásuk szerint nem nemes személyeket. Ilyennek minősültek a tanultak, így a papok, lelkészek, a jogot végzettek, orvosok, mérnökök stb., valamint azok is, nem nemes apától, de nemes anyától származtak. Ők bizonyos hivatalviselési szabadsággal, tehermentességgel, birtoklási képességgel rendelkeztek, amely a 14. századtól fokozatosan növekedett. Némely vármegye a honoráciorokat közgyűlésein szavazati joggal ruházta fel. A XIX. század végére azokat tekintették honoráciornak, akik nem a jövedelmük alapján bírnak országgyűlési képviselőválasztói joggal.
Tudományterület:
Forrás:
Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 128. o.
Szerző:
Relációk
dikasztérium
Az ókori görögök dikasterionnak nevezték a törvényszéket (társasbíróságot). Később dikasztérium alatt a jogtudósok olyan testületét értették, amely bírói hatóság nélkül, a bíróság kérelmére mondott jogi véleményt. Magyarországon dikasztériumnak hívtak 1848-ig...Tovább olvasom ...képviselőház
1848 óta az országgyűlés két kamaráját főrendiháznak és képviselőháznak nevezik. A képviselőház 415 képviselőből állt. A 1848. évi IV. tc. alapján mindkét tábla saját maga állapítja meg saját rendszabályait (a...Tovább olvasom ...diéta
Latin szó, gyűlést, különösen országgyűlést jelent. A posztklasszikus latin nyelvben egy napi távolság értelmében használt dieta szó a középkor első felében germán nyelvi analógia hatására felvette a gyűlés, országgyűlés értelmet,...Tovább olvasom ...csendőrség
A csendőrség feladata általában a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és a közrendet fenntartani, a büntetőtörvények és -rendeletek megszegését feltárni, a megzavart rendet és békét helyreállítani,...Tovább olvasom ...darabontkormány
I. Ferenc József osztrák császár és magyar király által a magyar alkotmányosság megsértésével kinevezett báró Fejérváry Géza (korábban az ún. darabonttestőrség parancsnoka) elnökletével 1905-1906-ban működő magyar kormány gúnyneve. Nagy belpolitikai...Tovább olvasom ...elismert vallás
A törvény a vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyáról intézkedve két nagy kategóriát állított fel: a bevett és az elismert vallásfelekezetet. A bevett vallások rendszerén kívül került elismert vallások, így a baptista...Tovább olvasom ...horka
A harka vagy horka, esetleg karha (Bíborbanszületett Konstantinnál karkhasz) az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a nagyfejedelem és a gyula után. A szakrális nagyfejedelmi hatalmat a...Tovább olvasom ...cenzúra
A véleményszabadság kezdetben szinte egyáltalán nem érvényesülhetett, mert a könyvnyomtatás feltalálása után szinte azonnal bevezették a cenzúra intézményét. Magyarországon először királyi és egyházi rendeletek vezették be a cenzúrát. Miksa 1570-ben...Tovább olvasom ...városi jogkönyvek
Magyarországon 1848 előtt a helyhatósági jogok hozták létre az országos joggal szemben a partikuláris jogokat. A partikuláris jogfejlődés elsősorban a városokra volt jellemző. A városi jogok alapelemei jórészt külföldről jutottak...Tovább olvasom ...nádor
A nádor Magyarország legmagasabb országos, rendi méltósága, az ország első zászlósura volt. Szent István uralkodása alatt a királyi udvartartás vezetője, a királyi birtokok felügyelője, a királyi udvar gazdasági irányítója. Feladatait...Tovább olvasom ...árvaszék
A gyámügyi feladatok ellátásán a közigazgatási és bírói fórumok osztoztak mindaddig, amíg az 1877. évi XX. törvénycikk a gyámhatóságot végleg a közigazgatásra telepítette. A gyámügyi igazgatást első fokon a községek...Tovább olvasom ...királyi vármegye
A királyi vármegye (comitatus, provincia, parochia) a patrimoniális királyság időszakában a középfokú területi igazgatás legfontosabb hazai szerve, az uralkodói hatalom lokalizálásának legfontosabb eszköze volt. Kialakulása Magyarország történetének arra a periódusára...Tovább olvasom ...abszolút monarchia
Az abszolút monarchia legfőbb jellemzője a bürokrácia és a hadsereg fejlesztése, az államigazgatás centralizációja, valamint a korábbiakhoz képest hatalmas méretű hivatali apparátus kialakítása, amely szakképzett, fizetett az uralkodótól függő, gyakran...Tovább olvasom ...hitbizomány
Különös intézkedés a hagyatékban a hitbizományi megkötés. Királyi kegyelemmel lehetett hitbizományt alapítani primogenitúra szerint az elsőszülött, illetve annak lemenői javára, majorátus alapján a legidősebb fiú, őt követőleg azonban nem az...Tovább olvasom ...deportálás
Az állam által kijelölt tartózkodási helyre kényszerítés. A deportálást korábbi századok bűntetőgyakorlatából is ismerjük. A hitleri Németország esetében deportálásnak nevezzük a haladó gondolkodású emberek, zsidók és a nácik által alsóbbrendűeknek...Tovább olvasom ...államtanács
A birodalmi kormányzati uralkodói tanácsadó testületek voltak az I. Ferdinánd császár által felállított titkos tanácsok (1527), majd az úgynevezett konferenciák, amelyek elnevezése az évszázadok alatt változott. A feladatkörük a tanácsadás...Tovább olvasom ...hitbér
A hitbér az egyik legrégebbi magyar intézmény, melyet a férj adott feleségének házastársi kötelességeinek ellentételezéseként. Összege a férj rendi állásához igazodott. A hitbér (dos) a nő részére rendelt vagyon volt,...Tovább olvasom ...Februári Pátens
Az 1861-ben kibocsátott februári pátens az új kétkamarás birodalmi gyűlést korlátozott jogkörű testületté alakította át, melynek 343 helyéből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek 54 hely...Tovább olvasom ...familiaritás
Az Aranybulla egyúttal egy új korszak nyitánya is volt. Egyre erőteljesebben érvényesült a hűbériség magyarországi változata, a familiaritás. A hűbéri szerződés ugyan nem egyenlő rangú emberek között jött létre, mégsem...Tovább olvasom ...alispán
Az alispán a főispán helyettese, tisztsége a várispán helyettesének, az udvarbírónak a tisztségéből alakult ki. Az alispán a főispán általános helyettese (a sedrián is), a vármegyei hivatalos ügyintézés feje, az...Tovább olvasom ...