munkaállam
A hungarizmus célja az osztályharcot kiküszöbölő, a munkások és vezetők ellentéteit föloldó korporatív szerkezetű államberendezkedés, a munkaállam, mely a nemzetgazdálkodás érdekében integrálja a dolgozókat. 1944. november 8-án Szálasi Ferenc közzétette a „Dolgozó Nemzet Hivatás Rendje” nevű programját, amely az olasz fasizmus korporációs elméletéhez hasonló elképzeléseket tükrözött. Minden olyan egyesületet, amely korábban érdekvédelemmel foglalkozott, betiltottak, és helyettük 14 rend felállítását rendelték el (például munkások, parasztok, kereskedők, katonaság, egészségvédők, anyák rendje). A nemzetvezető magát a „szövőmunkásnak” nyilvánította, és a munkások rendjének vezetésével bízta meg. Ígérte a magántulajdonú termelőeszközök igénybevételét, a szociális gondoskodást, a gyárakba üzemi tanácsot, a földművesek gép-és hitelellátását is. Az állam formáját illetően a nyilaskeresztes vezetés nem tervezett változtatásokat. A szentkorona-eszme és a jogfolytonosság volt a legitimáló ideológia a magyar alkotmánytörténettől teljesen idegen modell meghonosításához.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
pátens
Azokat a rendeleteket, amelyeket nem a rendes alkotmányos feltételek mellett tettek közzé, nyílt leveleknek, pátenseknek nevezték. Az ilyen jogszabályokkal való kormányzás azonban ellenkezett a magyar alkotmánnyal (1608. évi koronázás előtti...Tovább olvasomfelvilágosult abszolutizmus
A felvilágosult abszolutizmus a kortárs fiziokratáktól származó fogalom, amellyel azoknak az országoknak a politikai rendszereit jelölték, ahol az uralkodók (a Habsburg Birodalomban, Spanyolországban, Portugáliában, Poroszországban és Svédországban) egyfajta modernizációs technikával...Tovább olvasomnádor
A nádor Magyarország legmagasabb országos, rendi méltósága, az ország első zászlósura volt. Szent István uralkodása alatt a királyi udvartartás vezetője, a királyi birtokok felügyelője, a királyi udvar gazdasági irányítója. Feladatait...Tovább olvasombevett vallások
Erdélyben vallási szempontból európai összehasonlításban is a legvegyesebb volt a lakosság. Itt János Zsigmond uralkodásának idejétől már nem számíthatott államvallásnak a katolikus vallás. 1550-ben először az evangélikus, 1564-től a református...Tovább olvasomkirályi kamara
A királyi kamarát 1528-ban állította fel I. Ferdinánd a gazdasági ügyek intézésére, a korona bevételeinek kezelésére (hadiadó, pénzverési, bányászati, és vámjog, harmincad, posta), valamint a Szent Korona főtulajdonjogát (birtok- és...Tovább olvasomfelelős kormány
A parlamentáris monarchiában a választott törvényhozásnak felelős kormányzat gyakorolja a hatalmat. A végrehajtó hatalmat a király nevében a független felelős kormány gyakorolja. Az uralkodó az államot kifejező elsődlegesen vagy kizárólag...Tovább olvasomdeportálás
Az állam által kijelölt tartózkodási helyre kényszerítés. A deportálást korábbi századok bűntetőgyakorlatából is ismerjük. A hitleri Németország esetében deportálásnak nevezzük a haladó gondolkodású emberek, zsidók és a nácik által alsóbbrendűeknek...Tovább olvasomhűtlenség
Fő- és jószágvesztés a büntetése a hűtlenség bűnében (nota infidelitatis) marasztaltaknak. A hűtlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó tényállásait a büntetés fogja össze, melynek lényege a teljes vagyonvesztés,...Tovább olvasomkitelepítés
A kitelepítés kifejezést használták azokra a szovjet típusú diktatúra azon intézkedésekre, amikor egyes személyektől elkobozták ingatlanjaikat, és arra kényszerítették őket, hogy családjukkal együtt táborokba, falvakba, kulákportákra szállásolva mezőgazdasági munkát végezzenek....Tovább olvasomhercegprímás
A magyarországi egyházi hierarchia élén az esztergomi érsek (prímásérsek) áll, akinek joghatósága az egész magyar egyházra kiterjed. Az érsek az alárendelt püspökségek felett metropolitai joggal bír, és tartományi zsinatot hívhat...Tovább olvasomdiéta
Latin szó, gyűlést, különösen országgyűlést jelent. A posztklasszikus latin nyelvben egy napi távolság értelmében használt dieta szó a középkor első felében germán nyelvi analógia hatására felvette a gyűlés, országgyűlés értelmet,...Tovább olvasomjobbágytelek
A jobbágy földesúrtól kapott parasztgazdaságát élethossziglan vagy örökösen saját kezelésébe vette, azt önállóan birtokolta és művelte (jobbágytelek), s ennek fejében járadékokkal (naturáliákkal, szolgáltatással) tartozott. Az általában százalékosan, hányadban meghatározott járadékokon...Tovább olvasombán
Mivel a magyar királyok nem tartózkodtak Horvátország területén, ezért az országot nevükben a horvát bán kormányozta. A horvát bán mint királyi helytartó a horvát hadak vezére, a legfőbb bíró volt....Tovább olvasomáprilisi törvények
Az 1847–1848-as utolsó rendi országgyűlés az évszázadok alatt kialakult jogszabályok alapján korszakalkotó törvényeket alkotott, amelyeket a király 1848. április 11-én szentesített, ezért nevezzük azokat áprilisi törvényeknek. Főbb törvénycikkek: II: nádor...Tovább olvasomellenállási jog
Latinul ius resistendi. Az 1222. évi Aranybulla 31. cikkében a nemesség számára teremtett alkotmánybiztosíték, melynek értelmében a nemesség büntetlenül ellenállhatott a király, illetve kormánya következő intézkedéseinek, illetve mulasztásainak: ha a...Tovább olvasomfőkegyúri jog
Az uralkodó személyes, fenntartott felségjogainak egyike a főkegyúri jog, amely a királynak a római katolikus egyház belső életének alakításához való joga: egyházszervezési, kinevezési és kegyúri jog. A királyi főkegyúri jog...Tovább olvasomállamosítás
Szovjet példa alapján 1945-től Magyarországon a nagyobb hatalomkoncentráció érdekében tilos önhatalommal végrehajtott jogtalan vagyonelkobzás történt. A történeti szakirodalom még az utóbbi években is az 1945 és 1952 között lezajlott, példátlan...Tovább olvasomgyula
A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban. Korabeli alakja talán dzsula volt, megfelel a mai török jula szónak. A gyula a jyla, jula fáklya szóból ered. Bíborbanszületett...Tovább olvasomAranybulla
A magyar rendi alkotmány alapkartája az 1222-es Aranybulla. A II. András király által kibocsátott Aranybulla az első precedens a magyar alkotmánytörténetben, hogy olyan jogokat lehet a királlyal elfogadtatni, illetve megerősíttetni,...Tovább olvasomolmützi alkotmány
A birodalmi konstitúciók sorát az 1849. március 4-én a császári pátenssel kihirdetett olmützi alkotmány nyitotta meg. A miniszteriális abszolutizmus ideájából építkező dokumentum a centralizált Gesamtstaat (egységállam) ideálját valósította meg, nem...Tovább olvasom