fej- és jószágvesztés

Fő-és jószágvesztés a büntetése a hűtlenség bűnében (nota infidelitatis) marasztaltaknak. A hűtlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó (tulajdonképpen aktuális fontosságuknál és súlyuknál fogva e körbe sorolt) tényállásait a büntetés fogja össze, melynek lényege a teljes vagyonvesztés, tekintet nélkül a fővesztéstől megkímélő kegyelemre. A jószágok a királyi kincstárra háramlottak, és csak a hűtlenség bűntettének elkövetése előtt született gyermekek juthattak belőle osztályrészhez. A fiscus ezt követően szabadon rendelkezhetett a vagyonnal, újabb adományok tárgya lehetett. A nota infidelitatis körébe tartozó cselekmények a Tripartitum rendszerezése szerint például a felségsértés (a király életére, személyére, tartózkodási helyére törés), az ország elleni bűncselekmények, eretnekség, hamisítás, hatóságok elleni cselekmények, többféle magánszemély elleni cselekmény, magánosok vagyona elleni jelentősebb bűntettek.

Tudományterület:

Forrás:

Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Budapest, Osiris, 2004. 156. o.

Relációk