nemzetség

A nagycsaládok nemzetségekbe („ágakba”) szerveződtek. E nemzetségek a rokonok azon csoportjai voltak, amelyek már nem tartották fönn a közös lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és vezetést, de a vérségi összetartozást tudatosan vallották, sőt a gazdaság és a jogvédelem területén érvényesítették is. Gazdasági téren a nemzetség sajátos várományosi közösség volt, amely az egykor egy házközösségbe tartozóknak és utódaiknak csoportjából állt. Szellemi téren a közös ős tisztelete, az egymás közötti házasságkötési tilalom, kifelé pedig a szolidaritás fűzte össze tagjait. A nemzetség nem fogható fel egyszerűen szétszakadt egykori házközösségként, mert több ízben előfordult a nemzetségnek egyszerre férfi- és női ágon történő nyilvántartása is. Mivel a nemzetség esetében a vérségi kötelék nyilvántartása szükségképp felületesebb (hiszen jóval nehezebb), mint a nagycsaládban, a nemzetségek könnyebben nyíltak meg kívülállók előtt.

Tudományterület:

Állam- és jogtörténet

Forrás:

Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 3. o.

Relációk