jogviszony
A jogalanyok jogosultságainak és jogi kötelezettségeinek konkrét kölcsönös, jog által szabályozott viszonya. A jogviszony három eleme: az alanya, tárgy és tartalma. A jogviszonyalanyai a jogalanyok, jogképességgel rendelkező természetes és jogi személyek. A tárgya azok a magatartások, amelyekre a jogviszony tartalmát jelentő alanyi jogosultságok és jogi kötelezettségek vonatkoznak. A tartalma a jogalanyokat a megillető konkrét alanyi jogosultságok és jogi kötelezettségek. jogviszony fogalma két értelemben is használható. Megközelíthető egyfelől általánosságban, vagyis elvont, absztrakt értelemben, másfelől megközelíthető konkrét értelemben is. Absztrakt értelemben a jogalkotó által szelektált, tehát a jogi szabályozás körébe bevont a jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszonyt jelent. Konkrét értelemben a jogviszony konkrét jogalanyok közötti, jogilag szabályozott relációban jelenik meg.
Tudományterület:
Forrás:
Tamás András: Legistica, A jogalkotástan vázlata. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2013. 32. o.
Szerző:
Relációk
közigazgatási szerv
A közszolgálati jogviszony esetében az államigazgatási és önkormányzati szervek, valamint ide tartozik a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető...Tovább olvasomönkormányzati alapjog
A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzat a...Tovább olvasomönként vállalt feladatok
A helyi önkormányzat ellátja az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket, amelynek célja a kötelező feladatokon túl, a településen felmerült bármely közszolgáltatási igény kielégítése, vagy helyi közügy intézése. A helyi...Tovább olvasomhatósági közvetítő
A hatósági közvetítő az eljárás egyéb résztvevője, akit a hatóság vehet igénybe a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében. A hatósági közvetítő gondoskodik arról,...Tovább olvasomkapcsolattartási formák közötti szabad választás
A kapcsolattartás arra ad választ, hogy a hatóság és az ügyfél (illetve az eljárás egyéb résztvevői), valamint a hatóságok egymással eljárásjogi értelemben hogyan kommunikálhatnak. A hatóság írásban, elektronikus úton, vagy...Tovább olvasomfalugyűlés
Olyan nyilvános fórum, amelyet a polgármester hív össze, és amely a lakosság és egyéb partner szervezetek közvetlen tájékoztatását, a döntés előkészítésbe való lakossági bevonást szolgálja. A képviselő-testület szervezeti és működési...Tovább olvasomtelepülésrészi önkormányzat
A képviselő-testület – szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészi választópolgárokból. Testületének feladatai...Tovább olvasomidézés (jog)
Hatósági kötelezés arra nézve, hogy annak, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, meghatározott határnapon vagy határidőn belül a hatóság előtt vagy a hatóság által megjelölt helyen jelenjék meg. Az...Tovább olvasomjogerő
Jogi hatás, amely azt eredményezi, hogy a bírósági vagy hatósági döntés – törvényben meghatározott kivételekkel – jogorvoslattal megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható. A határozat a jogerőre emelkedését követően nem támadható meg...Tovább olvasomszakhatóság
Olyan közigazgatási hatóság, amelynek előzetes hozzájárulása nélkül közigazgatási első fokú hatósági határozat nem hozható meg (kvázi osztott hatáskör). Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy...Tovább olvasomhatározat
A hatóságnak az ügy érdemében, meghatározott alakban hozott döntése. Az a konkrét egyedi közigazgatási hatósági (közhatalmi) aktus, amelynek kibocsátásával az eljárási feltételek alapján, az arra jogosult hatóság, a hatósági ügy...Tovább olvasomkereset (jog)
A bírósághoz intézett olyan kérelem, amely polgári, munkaügyi vagy közigazgatási per megindítására irányul, érvényesítendő alanyi jogok védelmében. A per megindításának joga a vitában érdekelt felet illeti meg, aki a kereset...Tovább olvasomállamigazgatási szervek
Az államigazagtási szervek a közigazgatási szervek közül az államigazgatási feladat- vagy hatáskört ellátó közigazgatási szervek. Ide tartoznak a centralizált és koncentrált központi államigazgatási szervek, valamint a helyi (területi és települési)...Tovább olvasomjogharmonizációs záradék
Ha a jogszabály uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, ezt az uniós jogi aktusokra való hivatkozást tartalmazó jogharmonizációs záradékban meg kell állapítani. Nem kell jogharmonizációs záradékot alkalmazni, ha az...Tovább olvasomközös önkormányzati hivatal
Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a...Tovább olvasomminiszterelnöki biztos
A miniszterelnök – normatív utasításával – a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki. A miniszterelnök rendeletben irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost. Megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb...Tovább olvasomautomatikus döntéshozatal
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és nincs ellenérdekű ügyfél....Tovább olvasomrevízió (jog)
A jogszabályok felülvizsgálata (revízió) önálló technológia, amely a meglevő (hatályos) jogi szabályozás keretei között marad, változtatni kíván azon reformszerűen és nem radikálisan eljárva. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata keretében a jogalkalmazás...Tovább olvasomszabad bizonyítás elve
A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. Ha a tényállást tisztázáshoz nem elegendőek a rendelkezésre...Tovább olvasomjogalkotási hatáskör
A jogalkotási hatáskör jogi norma meghozatalára vonatkozó jogosultságot és kötelezettséget jelent. Az eredeti jogalkotási hatáskör közvetlenül az Alaptörvényből ered, ezért a jogalkotás nem igényel külön felhatalmazást. A származékos jogalkotói hatáskör...Tovább olvasom