tranzitzóna
A tranzitzóna az államhatárról szóló törvény szerint a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő személyek átmeneti tartózkodására és a menekültügyi, idegenrendészeti eljárások lefolytatására, valamint az ezekhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.
A törvény szerint Magyarország területének a külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából a törvény szerint igénybe vehető. Főszabály szerint ebben a sávban van lehetőség a tranzitzóna kijelölésére is, ugyanakkor a törvény kimondja, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ettől eltérő helyen található létesítmény is kijelölhető tranzitzóna céljára.
A tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére csak a törvény által megjelölt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.
A tranzitzónában az állami szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköreiket gyakorolják.
Tudományterület:
Forrás:
2007. évi LXXXIX. törvény az államhatárról [5. §, 15/A. §]
Szerző:
Relációk
területi polgárőr szövetség
A Ptv. szerint területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet azonos megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek alkotnak, a törvényben meghatározott feladatokat látja el és az Országos...Tovább olvasompolgárőr egyesület
A Ptv. szerint a polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási szervezet
A büntetés-végrehajtási szervezet (rövidítve: bv. szervezet) a Ksztv. szerint államigazgatási, azon belül rendvédelmi szerv. A Bvtv. szerint a bv. szervezet a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket,...Tovább olvasomközrend
Legegyszerűbben fogalmazva a közrend azonos a közjog által létesített (jogi) renddel. Mivel a közrend védelme közjogi eszközökkel valósítható meg, ez elsődlegesen állami feladat (ebben különbözik a magánjogi rendtől, melyet elsősorban...Tovább olvasomrejtett ellenőrzésre irányuló jelzés végrehajtása
Rendőri intézkedés. A törvény szerinti teljes elnevezése: „a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása”. Az Rtv. szerint ha a rendőr valamely más intézkedése során megállapítja, hogy...Tovább olvasomönkormányzati rendészeti szerv
A Rend.tv. szerint önkormányzati rendészeti szervet a helyi önkormányzat belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. Az önkormányzati rendészeti szerv feladata, hogy gondoskodjon a...Tovább olvasomszemélyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőrség a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmét, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának végrehajtásával összefüggő...Tovább olvasomOrszágos Polgárőr Szövetség
Az Országos Polgárőr Szövetség (rövidítve: OPSZ) az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Ebből a szempontból jogállása sajátos, mivel a köztestület nem civil (társadalmi) szervezet, szemben a további polgárőr szervezetekkel. ...Tovább olvasomkockázat
Rendészeti szempontból a veszélyt keltő magatartások egyik csoportját a kockázatvállalások alkotják. A társadalmi lét, de emellett lényegében minden emberi tevékenység egyik alapvető jellemzője, hogy a bűnös veszélyeztető magatartásokhoz képest sokkal...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási intézmény
A Bvtv. szerint a büntetés-végrehajtási szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény alapítható. Az intézményt parancsnok, főigazgató főorvos vagy igazgató vezetheti....Tovább olvasomközterület-felügyelő
A közterület-felügyelő a (fő)polgármesteri hivatal köztisztviselő alkalmazottja, aki jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy intézkedést megtenni. Felvilágosítást kérhet attól, akiről...Tovább olvasomMagyar Rendvédelmi Kar
A Hszt. szerint a Magyar Rendvédelmi Kar a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai köztestülete. A Kar kötelező tagsági viszony alapján működik. A rendvédelmi szervvel...Tovább olvasomszemély- és vagyonőr
A magánbiztonság területén a személy- és vagyonőr az Szvmt. szerint nem más, mint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy. A személy- és vagyonőr jogosultságait a törvényben meghatározottak szerint vagy...Tovább olvasommagánbiztonság
A magánbiztonság a magánjogon alapuló jogosítványok alapján a tulajdon védelmének széles lehetőségét biztosító, vagyonvédelmi jellegű vállalkozások által végzett tevékenységek útján létrejövő, sajátos jelenség. A magánbiztonság eszköztára lényegében a tulajdonost megillető...Tovább olvasomországos parancsnok
A Hszt. szerint országos parancsnoknak minősülnek a következő vezetők: – az országos rendőr-főkapitány, – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője (a főigazgató), – a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, – a...Tovább olvasomrendvédelmi szerv
A rendvédelmi szervek különleges feladat- és hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek. A Ksztv. szerint a következő szervek tartoznak ide: – a rendőrség, – a büntetés-végrehajtási szervezet, – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,...Tovább olvasomállományilletékes parancsnok
A Hszt. szerint az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan...Tovább olvasomelöljáró parancsnok
A Hszt. szerint az elöljáró parancsnok az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója. Ha az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója, akkor az elöljáró parancsnok a miniszter....Tovább olvasomnemzetbiztonsági ellenőrzés
Az Nbtv. szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint – amennyiben indokolt – a nemzetközi...Tovább olvasomAlkotmányvédelmi Hivatal
Rendvédelmi szerv, azon belül polgári nemzetbiztonsági szolgálat. Rövidítése: AH. Az Nbtv. szerint egyebek közt: – felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy...Tovább olvasom