legitim fizikai erőszak
Az állami – ezek körében a rendészeti feladatokat ellátó – szervek közhatalmi működésének alapját képezi, hogy a jogi normáknak akár kényszerrel is érvényt szerezhetnek, a jogsértő magatartásra ekként reagálhatnak.
A fizikai erőszak alkalmazásának alapját az állami szuverenitás (főhatalom) jelenti, ezért jogszerű (legális) és társadalmilag elfogadott (legitim).
A fizikai kényszer jogszerű alkalmazásának lehetősége egyedül az állami – azon belül legfőképp a rendészeti típusú – szerveket illeti meg, ezért tekinthető monopóliumnak.
A rendészeti működés során a fizikai kényszer alkalmazása – különösen intézkedések, kényszerítő eszközök alkalmazása során – mindennapos: annak skálája a feltartóztatástól és testi kényszer alkalmazásától egészen a legsúlyosabb eszközig, a lőfegyverhasználatig terjedhet. Ezek a fellépések általában az alapvető (emberi) jogok bizonyos mértékű korlátozásával járnak, ekként ilyenkor is irányadó a szükségesség és az arányosság, valamint a lehető legkisebb sérelem okozásának elve (ún. minimális erőszak).
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
rendvédelmi szerv
A rendvédelmi szervek különleges feladat- és hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek. A Ksztv. szerint a következő szervek tartoznak ide: – a rendőrség, – a büntetés-végrehajtási szervezet, – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,...Tovább olvasomhivatásos katasztrófavédelmi szerv
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a Ksztv. szerint államigazgatási, azon belül rendvédelmi szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezeti felépítését tekintve valójában egy többszintű szervezetrendszer, mely törvény alapján a katasztrófák elleni védekezésért...Tovább olvasomszemély- és vagyonőr
A magánbiztonság területén a személy- és vagyonőr az Szvmt. szerint nem más, mint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy. A személy- és vagyonőr jogosultságait a törvényben meghatározottak szerint vagy...Tovább olvasomközterület-felügyelet
A települési önkormányzat: – a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján, – a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet...Tovább olvasombiztonság
A biztonság – rendészeti szempontból – felfogható statikus és dinamikus állapotként is. Statikusan nézve a biztonság egy kockázatok és veszélyek nélküli állapotot jelöl. Ilyen azonban a társadalmi folyamatok területén nem...Tovább olvasomelővezetés
Rendőri intézkedés. Sajátossága, hogy az elővezetést általában közigazgatási hatóság vagy bíróság rendeli el abból a célból, hogy biztosítható legyen olyan személy (pl. tanú) megjelenése, akinek személyes meghallgatása vált szükségessé az...Tovább olvasomrendőri kényszerítő eszköz
A kényszerítő eszköz alkalmazása olyan rendőri szolgálati fellépés, melynek elsődleges célja az, hogy a rendőri intézkedéssel, az intézkedő rendőrrel szemben megnyilvánuló ellenállást leküzdje, az intézkedés eredményességét biztosítsa, kikényszerítse. A rendőr...Tovább olvasomBecsületbíróság
A Hszt. alapján létrejött sajátos, felülbírálati jogkörű testület, mely meghatározott joghátrányok alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagjának kérelmére hívható össze. Dönt a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának fenntarthatóságáról. A hivatásos...Tovább olvasomrendőrbot
A rendőri kényszerítő eszközök egyik típusa. A vonatkozó eszközök törvény szerinti teljes elnevezése: „vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz alkalmazása”. Az Rtv. szerint a rendőr a...Tovább olvasomszolgálati kutya alkalmazása
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint a rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. A rendőr...Tovább olvasomOrszágos Polgárőr Szövetség
Az Országos Polgárőr Szövetség (rövidítve: OPSZ) az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Ebből a szempontból jogállása sajátos, mivel a köztestület nem civil (társadalmi) szervezet, szemben a további polgárőr szervezetekkel. ...Tovább olvasomnemzetbiztonsági védelem
A nemzetbiztonsági védelem célja a védelem alá eső tisztségeket betöltő személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó leplezett törekvések felderítése és elhárítása. A...Tovább olvasomközbiztonság
Rendészeti szempontból a közbiztonság – legegyszerűbben fogalmazva – olyan jogi tárgy, mely a védendő értékek összességét foglalja magába. A rendészet (és különösen a rendőrség) elsődleges feladatai közé tartozik a közbiztonság...Tovább olvasomköznevelési intézkedés
Rendőri intézkedés. A törvény szerinti teljes elnevezése: “intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét...Tovább olvasomlőfegyverhasználat
A legsúlyosabb rendőri kényszerítő eszköz, mely akár az élet jogszerű kioltásával is járhat. A rendőrt a lőfegyverhasználati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – a törvényben...Tovább olvasomfeltartóztatás
Olyan rendészeti jellegű cselekvés, melynek során a szolgálatát jogszerűen teljesítő személy valakit továbbhaladásában, a helyszín elhagyásában megakadályoz. A feltartóztatás az érintett személyi szabadságát jogszerűen korlátozza. A rendőr részéről az Rtv....Tovább olvasomFüggetlen Rendészeti Panasztestület
A Független Rendészeti Panasztestület (rövidítve: FRP) alapvetően brit mintára létrehozott szervezet, mely a rendőrség feletti „civil kontroll” ellátásában játszik szerepet. Az Rtv. szerint az FRP öt tagját az Országgyűlés választja...Tovább olvasomrendőrségi szakszolgálatok
A rendőrség szolgálati szabályzata szerint a rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni. A szakszolgálatok a következők: – az ellenőrzési szakszolgálat, – a gazdasági szakszolgálat, –...Tovább olvasomidegenrendészet
A Magyarország területére engedély nélkül vagy meg nem engedett módon beutazó vagy ott jogszerűtlenül tartózkodó nem magyar állampolgárral szemben indított hatósági jogalkalmazói tevékenység, ha nincs helye menedékjogi eljárásnak. Az idegenrendészet...Tovább olvasommenedékjog
Magyarország, összhangban nemzetközi kötelezettségeivel is, az Alaptörvény XIV. cikkének (3) bekezdése szerint – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem...Tovább olvasom
