kockázat
Rendészeti szempontból a veszélyt keltő magatartások egyik csoportját a kockázatvállalások alkotják. A társadalmi lét, de emellett lényegében minden emberi tevékenység egyik alapvető jellemzője, hogy a bűnös veszélyeztető magatartásokhoz képest sokkal szélesebb azoknak az alkotó tetteknek a száma, amelyeknek értékteremtő céljai vannak, miközben nem kevés kockázatot is hordoznak magukban. A kockázat (idegen eredetű szóval: rizikó) fogalmához hozzátartozik, hogy ahhoz mindig szükséges egy alapcselekmény, amelynek célja valamely társadalmilag hasznos teljesítmény. Ez az alapcselekmény azonban kockázattal járó kísérő következményekhez vezethet. A kockázat nagyságát két tényező határozza meg: a kísérő következmény okozta kár (elmaradt haszon, hátrány, veszély) nagysága, és a kár bekövetkezésének valószínűsége.
A fentiek alapján tehát jogszerű, önfeláldozó, hozzáértő, szakszerű magatartás (pl. munkavégzés egy veszélyes géppel, sporttevékenység) is hordozhat veszélyeket, melyeket kockázatoknak tekintünk.
Tudományterület:
Forrás:
Finszter Géza: A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2013. [54. o.]
Szerző:
Relációk
országos főigazgató
A Hszt. szerint országos főigazgató a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének (azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak), valamint a terrorizmust elhárító szervének (azaz a Terrorelhárítási Központnak) a főigazgatója....Tovább olvasomnemzetbiztonsági érdek
Az Nbtv. szerint nemzetbiztonsági érdek Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül: – az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése, – az ország...Tovább olvasomterrorizmust elhárító szerv
A rendőrséget szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, melyek közül az egyik a terrorizmust elhárító szerv. A szerv jelenlegi elnevezése: Terrorelhárítási Központ (rövidítése: TEK). A TEK...Tovább olvasomfeltartóztatás
Olyan rendészeti jellegű cselekvés, melynek során a szolgálatát jogszerűen teljesítő személy valakit továbbhaladásában, a helyszín elhagyásában megakadályoz. A feltartóztatás az érintett személyi szabadságát jogszerűen korlátozza. A rendőr részéről az Rtv....Tovább olvasomhivatásos szolgálatra méltatlanná válás
A Hszt. szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi...Tovább olvasomlőfegyverhasználat
A legsúlyosabb rendőri kényszerítő eszköz, mely akár az élet jogszerű kioltásával is járhat. A rendőrt a lőfegyverhasználati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – a törvényben...Tovább olvasombelső bűnmegelőzési szerv
A rendőrséget szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, melyek közül az egyik a – teljes nevén – belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv. Jelenlegi elnevezése:...Tovább olvasomcsapaterő-alkalmazás
Rendőri kényszerítő eszköz. A szolgálati szabályzat szerint csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása...Tovább olvasommagánnyomozás
Magánnyomozásnak tekinthető az állampolgárok jogszerű információszükségleteinek kielégítése végett, polgári jogi megbízás alapján, ellenszolgáltatás fejében végzett, nem hatósági adatgyűjtő tevékenység, amelyet csak az arra jogosult személy végezhet. A magánnyomozás az Szvmt....Tovább olvasompolgárőr egyesület
A Ptv. szerint a polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános...Tovább olvasomszabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
Az idegenek egyik csoportja. Az Szmtv. szerint a következő államok (nem magyar) állampolgárai tartoznak ide: – az Európai Unió tagállamainak állampolgára, – az Európai Gazdasági Térségről (rövidítve: EGT) szóló megállapodásban...Tovább olvasomifjú polgárőr
A Ptv. alapján ifjú polgárőr lehet a 14-18 év közötti személy, aki e tevékenység végzéséhez írásbeli, törvényes képviselői hozzájárulással bír, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és büntetlen előéletű. Az ifjú polgárőr...Tovább olvasomvisszaküldés tilalma
A visszaküldés tilalma (non-refoulement) olyan nemzetközi jogi jogelv, mely egy erkölcsi eredetű elvből származik: embertársainkat nem tesszük ki tetteink következményeként üldöztetésnek, kínzásnak vagy más súlyos sérelemnek. A magyar jogban az...Tovább olvasomharmadik országbeli állampolgár
Az idegenek egyik csoportja. A Harm.tv. szerint e körbe tartoznak azok a nem magyar állampolgárok, akik nem tartoznak az Szmtv. szerint meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek közé...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási intézet
A Bvtv. szerint a büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok, az országos parancsnoki utasítások, az országos parancsnok parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával...Tovább olvasomrendészettudomány
A rendészettudomány a társadalomtudományok közé tartozó önálló tudományág, mely sajátos vizsgálati tárggyal, eszközökkel, módszerrel, belső struktúrával, intézményrendszerrel rendelkezik. A rendészettudomány tárgya a rendészet, ebből következően, feladata a rendészeti működés...Tovább olvasomelöljáró parancsnok
A Hszt. szerint az elöljáró parancsnok az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója. Ha az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója, akkor az elöljáró parancsnok a miniszter....Tovább olvasomrendőrségi szakszolgálatok
A rendőrség szolgálati szabályzata szerint a rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni. A szakszolgálatok a következők: – az ellenőrzési szakszolgálat, – a gazdasági szakszolgálat, –...Tovább olvasompolgári nemzetbiztonsági szolgálatok
A Ksztv. szerinti rendvédelmi szervek. Az Alaptörvény szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. A...Tovább olvasomNemzeti Bűnmegelőzési Tanács
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a Kormány által a Ksztv. rendelkezései alapján létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testület. A Kormány a Tanácsot a magas szintű közbiztonság megteremtése és fenntartása,...Tovább olvasom