cenzus
A cenzus vagy census több értelemben használatos. A régi magyar jogforrásokban a census szó kettős értelemben fordul elő: egyrészt mint adó (1411. évi XV. törvénycikk, 1550. évi XXXV. törvénycikk, 1723. évi LXIII. törvénycikk), másrészt mint kamat (1622. évi XLVI. törvénycikk, 1790. évi XXXVII. törvénycikk, 1808. évi VII. törvénycikk). A polgári időszakban értelmezett cenzus a közjogokban a vagyoni állapotra tekintettel való részesítés alapját jelenti. Akkor mondhatjuk, hogy a választójog cenzushoz van kötve, ha annak gyakorlásához egy bizonyos jövedelem vagy előre meghatározott adóösszeg kimutatása szükséges. Magyarországon például az országgyűlési választójogot a népképviseleti választásokról szóló törvény (1848. évi V. törvénycikk) novellája szabályozta 1874-ben a vagyoni cenzus adócenzusra történő alakításával, s így a választásra jogosultak köre jelentősen csökkent.
Tudományterület:
Forrás:
Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 214., 216-219. o.
Magyar Jogi Lexikon. II. kötet. Budapest, Pallas, 1898. 512. o.
Szerző:
Relációk
szatmári béke
A szatmári békével megszüntették az abszolút kormányzatot, visszaállították a magyar alkotmányt, ígéretet tettek a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát kapott mindenki, aki részt vett a szabadságharcban, egyúttal...Tovább olvasomszabad királyi város
A középkorban Magyarországon – mint Európában általában – a városok közvetlenül királyoktól függő, hozzájuk tartozó és általuk kiváltságolt szabad királyi városok, illetve a földesúri joghatóság keretein belül, a velük kötött...Tovább olvasombő
A bő, azaz a nemzetségfő politikai tekintélye a téli szállásokon zsúfoltságból adódó, s ezért gyakran előforduló konfliktusos helyzetek, viszályok megoldásában történő fellépése, bírókénti szereplése nyomán bontakozott ki. E tevékenysége során...Tovább olvasomgyula
A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban. Korabeli alakja talán dzsula volt, megfelel a mai török jula szónak. A gyula a jyla, jula fáklya szóból ered. Bíborbanszületett...Tovább olvasomtükröző büntetés
Tükröző volt maga a büntetés, s tükröző annak végrehajtása is. A tükröző büntetés (végrehajtás) leglényegesebb sajátossága, hogy széles teret biztosít a törvénykezőnek a szankció és a sértő cselekmény közötti közvetlen,...Tovább olvasomhitbér
A hitbér az egyik legrégebbi magyar intézmény, melyet a férj adott feleségének házastársi kötelességeinek ellentételezéseként. Összege a férj rendi állásához igazodott. A hitbér (dos) a nő részére rendelt vagyon volt,...Tovább olvasomdekrétum
Másként királyi törvények. Az Árpád-házi királyok idején a törvények a szokásjog mellett kisegítő jellegű jogforrások voltak. Ezt támasztotta alá az a jogelv, hogy a törvény csupán az azt kiadó király...Tovább olvasomFebruári Pátens
Az 1861-ben kibocsátott februári pátens az új kétkamarás birodalmi gyűlést korlátozott jogkörű testületté alakította át, melynek 343 helyéből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek 54 hely...Tovább olvasomhatalmaskodás
A hatalmakodás rendi büntetőjogunk sajátos intézménye a nemesi státuszhoz és a szabadság védelméhez kötődő, csak nemesnek nemes elleni, erőszakos cselekménye, súlyos deliktuma. Hunyadi Mátyás 1486-os törvénye, a Decretum Maius a...Tovább olvasomosztályra bocsátás
Az osztályrabocsátás abból az elvből indult ki, hogy az örökhagyó gyermekei a hagyatékból egyenlően osztozzanak. Amikor azonban az egyik-másik leszármazó még az örökhagyó életében valamilyen jelentős értéket kapott, akkor a...Tovább olvasomminiszteri ellenjegyzés
Az 1848. évi III. törvénycikkellyel megvalósult, parlamentnek felelős kormányzat még nem a szuverén parlamenti függetlenséget jelentette, hiszen a monarchia egyik részének kormányzati rendszere – a Gesamtmonarchie nélkül került csak rendezésre....Tovább olvasomfőispán
A főispáni tisztség a király által kinevezett megyésispán (várispán) tisztségéből alakult ki. A főispán katonai, bírói, gazdasági hatalma a 13. századtól fokozatosan szimbolikussá válik. A főispán legfontosabb feladata a király...Tovább olvasomhűtlenség
Fő- és jószágvesztés a büntetése a hűtlenség bűnében (nota infidelitatis) marasztaltaknak. A hűtlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó tényállásait a büntetés fogja össze, melynek lényege a teljes vagyonvesztés,...Tovább olvasomkehidai oklevél
A nemesi vármegye keletkezésére utaló első ismert dokumentum az 1232. évi kehidai oklevél, amely a Zala megyei királyi servienseknek saját vitás ügyeikben ítélkezési jogot biztosított. A kehidai oklevél (1232) a...Tovább olvasomdiarium
Az országgyűlésekben lefolytatott tárgyalásokról, vitákról, felszólalásokról és az ottani eseményekről nem hivatalos és hivatalos feljegyzések is születtek. Országgyűlési napló (diarium) felvétele és készítése már évszázados gyakorlat volt, a főrendiházi ülésekről...Tovább olvasomelőszentesítési jog
Az 1867. évi ügyrendi szabályzat (amely taxatíve felsorolta a királyi döntést illető ügyeket és a minisztertanácsi eljárás körüli szabályokat) keretében fogalmazódott meg az ún. előszentesítési jog, mely a törvényjavaslatoknak, fontosabb...Tovább olvasomfelségsértés
A király szent és sérthetetlen. A király azért szent, mert rászáll a korona szentsége, és felszentelt, ezért személyét a legnagyobb tisztelet illeti. A Tripartitum szerint a hűtlenség első és legfontosabb...Tovább olvasomszovjet típusú jog
A szovjet típusú jog, dacára a meghirdetett demokratikus elveknek, szocialista alkotmányozásnak és kodifikációs tendenciáknak, elsősorban utasítási, rendészeti technikává vált, melynek tengelyében az államigazgatási jellegű jogalkotás állott. A párt vezetői egyben...Tovább olvasomPragmatica Sanctio
A Habsburg-dinasztia nőági örökösödését az 1723. évi I-III. törvénycikkek, azaz a Pragmatica Sanctio állapítja meg. A törvény alapján ha nincs fiúutód, akkor a magyar trónt a megállapított női ágból való...Tovább olvasompátens
Azokat a rendeleteket, amelyeket nem a rendes alkotmányos feltételek mellett tettek közzé, nyílt leveleknek, pátenseknek nevezték. Az ilyen jogszabályokkal való kormányzás azonban ellenkezett a magyar alkotmánnyal (1608. évi koronázás előtti...Tovább olvasom