családfő

A nagycsalád élén a csaknem korlátlan hatalommal rendelkező családfő állt, aki általában a család férfiai közül a legidősebb vagy a legértelmesebb volt. Az öröklési rend nem volt egyértelmű. Bár általában uralkodó az idősebb családtag joga, nem ritkák a kivételek sem, akár a fiúé, aki atyját követi, akár a legrátermettebb férfié. A honfoglalás kori nagycsaládban a családfő akár a családtagok életével is rendelkezhetett, ő volt a család papja, a termelés irányítója, a közös akciók vezetője, az igazság szolgáltatója. Alatta a nagycsalád szigorú rendbe szerveződött. A rangban feljebb lévők egyben parancsolói is voltak az alattuk lévőknek. A rangot a nem, a kor és a közösséghez kötődés foka határozta meg. A rangsort pontosan betartották mind a munkában, mind a különféle szertartásoknál, étkezéseknél, közös tevékenységeknél. A férfiak mindig megelőzték a nőket.

Tudományterület:

Forrás:

Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 2. o.

Relációk