főigazgató
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese. A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább öt év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító államtitkár javaslatára a miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.
Tudományterület:
Forrás:
2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 13. §
66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 10-12. §
Szerző:
Relációk
időbeli hatály
Azt mutatja meg, hogy az adott jogszabály melyik időszakra (-tól és/vagy -ig) vonatkozik, azaz mely időszakban bekövetkezett eseményekre vonatkozik. A jogszabályokat időbeli hatályuk kezdő időpontja szempontjából három csoportra oszthatók: visszaható...Tovább olvasomvégrehajtási kifogás
A közigazgatási hatósági eljárásban ismert sajátos jogorvoslati eszköz, amellyel nemcsak az ügyfél, hanem bárki élhet, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási döntés végrehajtására irányuló valamely cselekmény sérti. Nem lehet...Tovább olvasomhipotézis (jog)
A jogi norma egyik eleme, jelentése feltételezés, tényállás. A szabályozott magatartás lehetséges tulajdonságait, jellegzetességeit tartalmazza, azaz egy feltételezett esetet, mint tényállást rögzít. A hipotézis nem a szabályosnak tartott magatartást írja...Tovább olvasomkérelem elutasítása
A hatóság a kérelmet végzéssel, érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha az eljárásra nincs joghatósága, hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, a kérelem nyilvánvalóan...Tovább olvasomjogforrás
Ahonnan a jog megismerhető. A jogforrás mint gyűjtőfogalom, kétféle általános értelemben használatos: tárgyi jog szabályaként, azaz jogszabályként, tárgyi jog létrehozójaként, megalkotójaként, azaz jogalkotóként. A jogforrások többféleképpen osztályozhatók, lehetnek például: külső...Tovább olvasomháttér-jogszabály
Bizonyos jogszabályok – általában törvények – visszautalnak más jogszabály, törvény rendelkezéseire, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni, ha a visszautaló jogszabály, törvény eltérően nem rendelkezik. Azokat a jogszabályokat, amelyekre az...Tovább olvasomügyészi fellépés
A Ket. rendszerében a hivatalból induló döntésfelülvizsgálati eljárások egyik formája. Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem...Tovább olvasomköltséghatékonyság és gyorsaság
A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, továbbá – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a...Tovább olvasomfelügyeleti szerv
Az államigazgatás hierarchikus felépítésből eredő, a szervek közötti viszonyokat meghatározó elnevezés. Az államigazgatási szerv felügyelete a következő hatáskörök együttesét jelenti: az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási...Tovább olvasomközigazgatási per
Az államigazgatási és önkormányzati szervek hatósági bírósági felülvizsgálata. A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező...Tovább olvasomKet. személyi hatálya
A Ket. személyi hatálya elsősorban az ügyfelekre terjed ki: ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti,...Tovább olvasombizalmi szavazás
A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. A miniszterelnök...Tovább olvasomutólagos hatásvizsgálat
A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal....Tovább olvasomtárgyalás
A közigazgatási hatóság és a bíróság olyan ülése, amely a törvényben előírt személyek részvételével zajlik, és ahol a különböző eljárási cselekmények egységes láncolatot alkotnak. A tárgyalástartásához való jog alapvető emberi...Tovább olvasomeljárási képesség (közig.)
Az eljárási képesség eljárásjogi cselekvőképességet jelent. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség....Tovább olvasomhallgatás (jog)
Az irányadó (ügyintézési) határidőn belüli eljárási cselekvési kötelezettség (döntéshozatal) elmulasztása. Jogszerűtlen hallgatás esetén a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja...Tovább olvasomhatósági döntési jogerő
Az eljárásjog-tudomány különbséget tesz az ún. alaki és anyagi jogerő között, az előbbin a döntés megtámadhatatlanságát, az utóbbin pedig a döntés megváltoztathatatlanságát értve. A közigazgatási jogban a közigazgatási határozatok rendesen...Tovább olvasomjogalkotási hatáskör
A jogalkotási hatáskör jogi norma meghozatalára vonatkozó jogosultságot és kötelezettséget jelent. Az eredeti jogalkotási hatáskör közvetlenül az Alaptörvényből ered, ezért a jogalkotás nem igényel külön felhatalmazást. A származékos jogalkotói hatáskör...Tovább olvasomhatósági döntés
A hatósági döntés mint jogi tény jogviszonyokat keletkeztet, módosít, megszüntet. A hatóság az eljárása során, eljárási jogviszony alapján adja ki. A hatósági döntés az anyagi joghatás szempontjából lehet érdemi vagy...Tovább olvasomönkormányzati alapjog
A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzat a...Tovább olvasom