mezőváros

A mezővárosok királyi, főpapi (Vác, Várad, Nyitra, Veszprém) vagy nemes nagybirtokos (Kecskemét, Nyíregyháza, Nagykőrös, Pápa) földesúri hatalma alatt álló korlátozott szabadsággal, kiváltságokkal felruházott városok voltak. A királyi városok közvetlenül a kincstári, majd a török hódoltság után kamarai igazgatás alatt álltak (Debrecen, Mezőkövesd, Eger, Pécs, Miskolc). A kiváltságlevelet földesuruktól kapták, szerződéses formában. Vezetőiket (bíró, esküdtek) megválaszthatták, polgárjogot adhattak, statútumot alkothattak, de ezek földesúri jóváhagyáshoz voltak kötve. Önálló bíráskodási jogkörük korlátozott tartalmát is a földesúri privilégiumlevél szabta meg, de pallosjoggal nem rendelkezhettek. Általában nem rendelkeztek az önálló plébános megválasztás jogával és egyáltalán nem rendelkeztek országgyűlési képviseleti joggal (az ő nevükben a földesuruk járt el). Gazdasági önrendelkezésük keretében a vásártartás, a vámszedés jogával rendelkeztek, átengedett kisebb regálékkal (malom, kocsma) gazdálkodhattak, de mindezek hasznából a földesúrral osztozkodtak.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 128. o.

Relációk