határőrvidék

A török kiűzése után, a 18. századtól az általános területi igazgatásból kivont, kizárólag a centralizált katonai igazgatás alatt álló határőrvidékeket szerveztek. A katonai határőrvidékek a török hódoltság előtti déli határ vármegyék területén jöttek létre az ország déli területeinek visszafoglalása után, a 17. század végétől a 18. században. Jellemzőjük, hogy területi igazgatásuk ki volt véve a magyar, illetve Erdélyben az erdélyi országgyűlés és a központi közigazgatási szervek hatósága alól, és közvetlenül a király irányítása alatt álló katonai területi igazgatás része volt. A területükön élő lakosság elsődleges feladata a határvédelem volt. Katonai határőrök voltak, akik katonai szervezetben éltek. A határőrvidékek felszámolása és visszahelyezése, az ország polgári közigazgatása, törvénykezése és az országgyűlés alá helyezése fokozatosan történt, és az 1867-es kiegyezés után is elhúzódott. A határőrvidékek az ország déli határán összefüggő védelmi rendszert alkottak. A határőrvidékek felszámolására véglegesen és teljesen 1872-től került sor.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 40., 83-85. o.

Relációk