rendészeti igazgatás

A rendészeti igazgatás a közigazgatás része, az egyik legősibb szakigazgatási ágazat.
A rendészeti igazgatás alanya a rendészeti szervezet (ide tartoznak többek közt a Ksztv. szerinti rendvédelmi szervek), közhatalmi eszközökkel, közigazgatási hatósági jogkörrel rendelkezik, végrehajtó-rendelkező tevékenységet végez, személyi állománya a közszolgálat részének tekinthető.
Ugyanakkor számos szempontból egyedi sajátosságokkal rendelkezik a civil közigazgatáshoz képest. Így többek közt:
– Negatív kontrollt gyakorol, azaz akkor sikeres, ha minél több akadályt tud állítani a jogsértések elé, és minél korábban szakítja meg a veszélyeztető folyamatokat.
– Kettős természetű (közigazgatási és büntetőeljárási feladatokat is ellát).
– Rendelkezik a legitim fizikai erőszak monopóliumával (intézkedések, kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetősége).
– „Külső” sajátosságaiban számos eltérést mutat (pl. egyenruha, rendfokozat, lőfegyverviselés).
– Személyi állományát szigorú hierarchia, az alapvető (emberi) jogok önként vállalt korlátozása, az élet kockáztatásának követelménye jellemzi.

Tudományterület:

Forrás:

Finszter Géza: A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 2013. [43-55. o.] Balla Zoltán: Monográfia a rendészetről. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2016. [48-51. o.]

Relációk