szentesítés

Az országgyűlési határozat a király szentesítésével vált csak törvénnyé, teljes érvényét azonban csak a kihirdetést követően nyerhette el. A szentesítés meghatározott előírások szerint történt. A királyi aláírás mellett, a törvények szövegét tartalmazó dokumentumot el kellett látni a nagyobb királyi pecséttel is, valamint az országgyűlés megnyitásánál szokásos szertartások keretében a rendeknek átadatni. A törvények kihirdetésének kezdetben az articulusok gyűlésbeli felolvasása számított, később ez kiegészült a vármegyéknek és a királyi városoknak történő megküldés szokásával. A törvények nyelve az 1832/36-i diétától fogva (1836. évi III. törvénycikk) magyar és latin nyelvű, s vita esetén a magyar nyelvű változat az irányadó.

Tudományterület:

Forrás:

Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 59. o.

Relációk