tartást pótló járadék
Tartást pótló járadékra alanyi jogosultsága van a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosultnak. A tartást pótló járadékra jogosultak körébe tartoznak azok a személyek, akikkel szemben a meghalt károsultat családjogi tartási kötelezettség terhelte, de tartást pótló járadékot jogszerűen igényelhetnek a károkozótól azok is, akiknek a meghalt károsult ilyen szolgáltatást ingyenes vagy visszterhes szerződés alapján nyújtott. Nem igényelhet azonban tartást pótló járadékot az, akinek ilyen szolgáltatást a károsult törvényi vagy szerződéses kötelezettség nélkül, önkéntes alapon, szívességi jelleggel biztosított.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 6:529. §; Vékás Lajos Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez, Complex Online jogtár (letöltve: 2017. május 9.)
Szerző:
Relációk
szétválás
A szétválás a származtatott alapítás egyik esete, szétválásra sor kerülhet különválás, illetve kiválás útján, szétválás esetén egy jogi személyből több jogutód jogi személy jön létre. Különválás esetén a jogi személy...Tovább olvasomteljesítésátvállalás
Teljesítésátvállalásról akkor beszélünk, amikor egy harmadik személy és a kötelezett megállapodnak a kötelezett tartozásának átvállalásáról. Szemben a tartozásátvállalással a teljesítésátvállalás kétoldalú megállapodás, amely azonban nem eredményez alanycserét és abban a...Tovább olvasomactio pauliana
A római jogból ismert keresettípus, ami az adóssal összejátszó vagyonszerzővel szemben kártérítésre, a jóhiszemű ingyenes szerzővel szemben pedig a gazdagodás kiadására irányult. A hatályos jogunkban a fedezetelvonás szabályaiban él tovább,...Tovább olvasomptk-n kívüli franchise szerződés
A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződések egyike, amely esetében szükséges a Ptk-n kívüli jelző használata, ugyanis a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásával a franchise szerződés egyes elemeit kodifikálta és...Tovább olvasomszerződésszegés
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Mivel azonban egyes – a főkötelezettséget érintő – szerződésszegő magatartások tipikusan jelentkezhetnek, ezért a Ptk. ezen egyes nevesített szerződésszegésekhez fűződő törvényi...Tovább olvasombetéti társaság
A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az...Tovább olvasomjóhírnév
A hírnév az adott természetes személy vagy jogi személy közösségi, társadalmi, közéleti, gazdasági ismertségét, elismerését, megbecsülését jelenti Ennek bármely formában történő rombolása személyhez fűződő jogot sért, amit védelemben kell részesíteni....Tovább olvasomelőleg
A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adott pénzösszeg, mely a foglalóval ellentétben a szerződés meghiúsulásának minden esetében visszajár a kötelezettnek. Az előlegnek nincs biztosítéki, szankciós jellege. Az előleg a vételár...Tovább olvasomtulajdonjog-fenntartás
Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja. A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a...Tovább olvasomrei vindicatio
A tulajdonos eltiltási kereset formájában követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a dolog visszaadását (rei vindicatio). Ugyanúgy, ahogy a birtoklásban való...Tovább olvasomptk-n kívüli faktoring-szerződés
A szolgáltatási jellegű atipikus szerződések egy típusa, amely esetében szükséges a Ptk-n kívüli jelző használata, ugyanis a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásával a faktoring-szerződés egyes elemeit kodifikálta és beemelte...Tovább olvasomadásvételi szerződés
Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán...Tovább olvasomelőreláthatósági klauzula
Az előreláthatósági klauzula egyik fontos területe a deliktuális felelősség témakörében az okozati összefüggés értelmezése. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre...Tovább olvasomegyesülés
Egyesülés a származtott alapítás egyik esete, két fajtája az összeolvadás és a beolvadás. Egyesülés esetén több jogelőd jogi személyből egy jogutód jön létre. Összeolvadás során az összeolvadó jogi személyek megszűnnek,...Tovább olvasomtartozás-elismerés
A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, melynek legfontosabb joghatása, hogy megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyilatkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy...Tovább olvasomszékhely
A jogi személyeknek, így a cégeknek és azon belül gazdasági társaságoknak is saját székhellyel kell rendelkezniük. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a részére...Tovább olvasomhalál tényének bírói megállapítása
Halál tényének bírói megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a személy bizonyíthatóan meghalt, a halál helye és ideje biztos, de nem került sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására, mert a...Tovább olvasomvétőképtelen
A károkozó akkor vétőképtelen, ha a belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, vagyis aki a konkrét cselekvősségét tekintve nem rendelkezik olyan belátási...Tovább olvasomkötelesrész
A kötelesrész az örökhagyó törvény által meghatározott hozzátartozóinak a hagyatékból (az örökhagyó vagyonából) való minimális részesedését biztosítja oly módon, hogy bár az örökhagyónak a vagyonnal való rendelkezését sem élők között,...Tovább olvasomtényleges kár
A tényleges kár a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, melynek meghatározása a bírósági eljárásban rendszerint szakértő közreműködésével történik. Bizonyos szempontokat azonban a bírói gyakorlat ebben a körben kialakított, így pl. a...Tovább olvasom