vétkességi elv
A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél kérheti a házasság felbontását és csak – legtöbbször a törvényben is taxatív módon felsorolt – konkrétan megjelölt bontó okok valamelyikére hivatkozva. Feldúltsági elv érvényesülése során nincs semmi jelentősége az egyik vagy másik házastárs kötelességszegő magatartásának, kizárólag azt kell vizsgálni, hogy maga a házasság betölti-e objektíve a szerepét vagy sem. Amennyiben a házasság további fenntartása a házasfelekre nézve elviselhetetlen, és nincs semmi remény az életközösség helyreállítására, a házasságot fel lehet bontani. A házasság felbontását a bármelyik fél kérheti (a vétkes fél is).
Tudományterület:
Forrás:
Barzó-Lábady-Navratyil-Csehi-Kenderes: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján, Menedzser Praxis Kiadó, Budapest, 2014. [21.-24.o.]
Szerző:
Relációk
merchandising szerződés
A szerződés célja az értékesítési volumen növelése, más művek, árucikkek, vagy szolgáltatások kelendőségének fokozása. A szerződés keretében az engedély megadására kerül sor, amely engedély vonatkozhat valamely ismert személy képmásának, nevének...Tovább olvasomknow-how
Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség...Tovább olvasomtartozáselvállalás
A tartozáselvállalás, mint egyfajta „továbbgördített teljesítésátvállalás” ugyanúgy egy harmadik személy és a kötelezett közötti kétoldalú, a kötelezett tartozásának átvállalására irányuló megállapodás, amelyhez viszont többletelemként már kapcsolódik a jogosult értesítése. Ez...Tovább olvasomszékhely
A jogi személyeknek, így a cégeknek és azon belül gazdasági társaságoknak is saját székhellyel kell rendelkezniük. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a részére...Tovább olvasomfelszámolási eljárás
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes...Tovább olvasomtagjegyzék
A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék a korlátolt felelősségű társaság tagjairól vezetett nyilvántartás. A tagjegyzékben fel kell tüntetni a társaság valamennyi...Tovább olvasomkereskedelmi szerződés
A kereskedelmi szerződések a gazdasági élet résztvevői, szereplői között létrejövő olyan viszonytípus, mely a gazdasági fejlődés, a forgalmi élet gyors változásai miatt állandóan véltozik, bővül. A Polgári Törvénykönyvön belül az...Tovább olvasomkár
A károkozó köteles megtéríteni a károsultat ért minden olyan hátrányt, amely a károsító esemény folytán őt érte. A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a...Tovább olvasomvagyonelkülönítési vagyonjogi rendszer
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a...Tovább olvasomkötbér
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér a szerződés megerősítésére...Tovább olvasomkellékszavatosság
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint 1) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha...Tovább olvasomvegyes szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesítetlen szerződéseket vegyes és de facto innominát (ténylegesen nevsítetlen) megállapodásokra tudjuk tovább...Tovább olvasomtörzsbetét
A törzsbetét a korlátolt felelősségű társaság tagjának a társaság vagyonához történő vagyoni hozzájárulása. Az egyes tagok törzsbetétei eltérő mértékűek lehetnek, azonban egyik tag törzsbetétének mértéke sem lehet kevesebb százezer forintnál....Tovább olvasomszindikátusi szerződés
A szindikátusi szerződés a gazdasági társaságok létesítését és egzisztálását érintő atipikus szerződés. Egy sajátos polgári jogi szerződés, amely szorosan kapcsolódik a társasági joghoz, ezért a szerződés értelmezése és a polgári...Tovább olvasomhaszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A jogosult számára más személy tulajdonában álló dolognak a használatát – hasznai...Tovább olvasomvezető tisztségviselő
A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő (vt.) vagy a vt.-kből álló testület jogosult. Az...Tovább olvasomtartozás-elismerés
A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, melynek legfontosabb joghatása, hogy megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyilatkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy...Tovább olvasomsérelemdíj
A Ptk. a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja...Tovább olvasomelvárható magatartás
Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság elve tehát nem az adott személytől elvárható...Tovább olvasomráépítés
Ráépítésről beszélünk akkor, ha valaki jóhiszeműen idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. A jogok és kötelezettségek rendezéséről a felek írásban megállapodhatnak, ennek hiányában a Ptk. ráépítésre vonatkozó jogkövetkezményeit...Tovább olvasom