ügyészi fellépés
A Ket. rendszerében a hivatalból induló döntésfelülvizsgálati eljárások egyik formája. Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. Az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a döntéssel szemben felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében. Amennyiben az ellenérdekű fél a fellépésre okot adó körülményt saját maga is orvosolni tudja, az ügyész önkéntes teljesítésre történő felhívással élhet, amelyben indítványozza a törvénysértés megszüntetését. Az ügyész a felhívását a felügyeleti szervhez nyújtja be. A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg bíróság előtt.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
falugyűlés
Olyan nyilvános fórum, amelyet a polgármester hív össze, és amely a lakosság és egyéb partner szervezetek közvetlen tájékoztatását, a döntés előkészítésbe való lakossági bevonást szolgálja. A képviselő-testület szervezeti és működési...Tovább olvasomtelepülési önkormányzati feladatok
A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket. A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak...Tovább olvasomminiszterelnöki biztos
A miniszterelnök – normatív utasításával – a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki. A miniszterelnök rendeletben irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost. Megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb...Tovább olvasomjegyzőkönyv
Az eljárási cselekmények dokumentálásának egyik formája. A jegyzőkönyv tartalmazza a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cselekményben érintett személy adatait és, eljárásjogi helyzetét,...Tovább olvasomközvetlen egyeztetés
A közvetlen egyeztetés célja, hogy a jogszabály előkészítője számára lehetőséget biztosítson arra, hogy közvetlenül vonjon be a jogszabály előkészítésének munkálataiba olyan, a jogszabálytervezet tárgykörében kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó, vagy az...Tovább olvasomkormánybizottság
A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre. Feladatai közé tartozik, hogy a döntések előkészítését segítse, szakvéleményeket adjon, feladatok megoldását és...Tovább olvasomminiszteri kabinet
A minisztériumokban miniszter közvetlen munkatársaiból álló önálló szervezeti egység, amely a miniszter és az államtitkárok politikai munkáját közvetlenül segíti. A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a...Tovább olvasomilletékességi vita
Ha ugyanabban az ügyben több hatóság állapította meg illetékességét (pozitív illetékességi összeütközés), vagy több hatóság állapította meg illetékességének hiányát (negatív illetékességi összeütközés), és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy...Tovább olvasomsommás eljárás (jog)
A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján...Tovább olvasombizonyíték
A bizonyítás eszközei ténybeli adatok, vagyis a tényekre vonatkozó információk hordozói. A közvetlen bizonyíték a bizonyítandó tényre vonatkozó adatokat (információkat) tartalmaz, a közvetett bizonyítékokból viszont olyan kapcsolatos (kisegítő) tény (indicium)...Tovább olvasomközigazgatási bíráskodás
A közigazgatás működésével, a közigazgatás normatív és egyedi aktusainak törvényességével, a közigazgatás kártérítési felelősségével, és a közigazgatási szerződésekkel kapcsolatos jogi viták elbírálása. Szűkebb értelemben a közigazgatási bíráskodás során az egyedi...Tovább olvasomSzervezeti és működési szabályzat
A szervezet belső struktúráját, az egyes szervek, illetve szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, alá-, ill. fölérendeltségét, a szervezeti egységeket megjelenítő természetes személyek feladat- és hatáskörét állapítja meg. Az állami és...Tovább olvasomönálló szabályozó szerv
Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy –...Tovább olvasomhatáskörelvonás
A közigazagtási hatósági eljárás egyik garanciális és a jogállamisággal összefüggő alapelve és követelménye, amely szerint a hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha...Tovább olvasomilletékesség (jog)
Az ügyek földrajzi alapú megosztása egy adott állam azonos hatáskörű szervei között, vagyis arra a kérdésre ad választ, hogy az azonos hatáskörű szervek közül egy konkrét ügyben, adott területen (például...Tovább olvasomfőigazgató
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese. A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett...Tovább olvasomügyfélképesség
Az ügyfélképesség eljárásjogi jogképességet jelent. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá...Tovább olvasomhivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárás
A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslatai közül azok, amelyeket a hatóság hivatalból (ex officio) indít meg. Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás...Tovább olvasomhatóság
A közigazgatási döntés (határozat vagy végzés) meghozatalára jogosult szerv, szervezet, vagy személy. Közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv, helyi önkormányzati képviselő-testület, megyei önkormányzat közgyűlése, valamint átruházott...Tovább olvasomszankció
A jogi norma egyik eleme, jelentése jogkövetkezmény. A jogi norma által elvárt magatartás teljesítésének vagy nem teljesítésének, illetve egy helyzet következménye. A gyakorlatban általában nem jelenik meg minden egyes norma...Tovább olvasom