kegyeleti jog

Elhunyt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A jogképesség a halállal megszűnik, így ebből következik, hogy a halott embernek személyiségi jogai nincsenek. Az elhalt emlékének a védelme azonban a polgári jogi személyiségvédelem sajátos jogintézménye. Ebben a körben különös jelentősége van a kegyeletnek, amely szorosan kapcsolódik a halálhoz, és többek között a végtisztesség megadását és a halott földi maradványainak a tiszteletben tartását követeli meg. Az elhunyt személy nevét többé nem lehet megváltoztatni, az elhalt személyes adatai, elsősorban magántitka szerves része a rá vonatkozó emléknek. Tekintettel kell lenni az elhalt életében nyilvánított akaratára is. Sérti a halott emlékét az elhaltra vonatkozó minden – nyílt vagy burkolt – valótlan tényállítás, hírközlés, híresztelés, a valóság hamis színbe való feltüntetése, a valóság meghamisítására alkalmas burkolt célzás, utalás.

Tudományterület:

Forrás:

Ptk. 2:50.§ (1) bek.; Barzó-Bíró-Juhász-Lenkovics-Pusztahelyi: Általános tanok és személyek joga. Novotni Kiadó, Miskolc, 2014. [290.-295.o.]

Relációk