csendőrség

A csendőrség feladata általában a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és a közrendet fenntartani, a büntetőtörvények és -rendeletek megszegését feltárni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétők személyét felderíteni és őket az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetve átadni. Magyarországon 1850-től 1867-ig, Erdélyben pedig 1881-ig működött az ún. régi csendőrség (amely a hadsereg része volt), amelyről 1850-ben a csendőrség iránti ideiglenes szerkezeti törvény és a belügyminiszter rendelete intézkedett. 1867-ben e régi csendőrség működését Magyarország tekintetében a király rendeletével megszüntette. 1881-ben történt meg a csendőrség országos szintű újraszabályozása az 1881. évi III. törvénycikkel. A csendőrök sajátos helyzetét fejezte ki, hogy fegyelmi és kiképzési ügyekben a honvédelmi, a rendvédelmi szolgálat tekintetében pedig a belügyminiszternek voltak alárendelve.

Tudományterület:

Forrás:

Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 237. o. Magyar Jogi Lexikon. II. kötet. Budapest, Pallas, 1898. 790-793. o.

Relációk