kegyeleti jog
Elhunyt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A jogképesség a halállal megszűnik, így ebből következik, hogy a halott embernek személyiségi jogai nincsenek. Az elhalt emlékének a védelme azonban a polgári jogi személyiségvédelem sajátos jogintézménye. Ebben a körben különös jelentősége van a kegyeletnek, amely szorosan kapcsolódik a halálhoz, és többek között a végtisztesség megadását és a halott földi maradványainak a tiszteletben tartását követeli meg. Az elhunyt személy nevét többé nem lehet megváltoztatni, az elhalt személyes adatai, elsősorban magántitka szerves része a rá vonatkozó emléknek. Tekintettel kell lenni az elhalt életében nyilvánított akaratára is. Sérti a halott emlékét az elhaltra vonatkozó minden – nyílt vagy burkolt – valótlan tényállítás, hírközlés, híresztelés, a valóság hamis színbe való feltüntetése, a valóság meghamisítására alkalmas burkolt célzás, utalás.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 2:50.§ (1) bek.; Barzó-Bíró-Juhász-Lenkovics-Pusztahelyi: Általános tanok és személyek joga. Novotni Kiadó, Miskolc, 2014. [290.-295.o.]
Szerző:
Relációk
pro viribus felelősség
A Ptk. szerint az örökös a hitelezők felé a hagyatéki tartozások kielégítéséért elsődlegesen a hagyaték tárgyaival és – az azokon az öröklés megnyílta után keletkezett – hasznaival felel (cum viribus...Tovább olvasomelőreláthatósági klauzula
Az előreláthatósági klauzula egyik fontos területe a deliktuális felelősség témakörében az okozati összefüggés értelmezése. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre...Tovább olvasomteljesítésátvállalás
Teljesítésátvállalásról akkor beszélünk, amikor egy harmadik személy és a kötelezett megállapodnak a kötelezett tartozásának átvállalásáról. Szemben a tartozásátvállalással a teljesítésátvállalás kétoldalú megállapodás, amely azonban nem eredményez alanycserét és abban a...Tovább olvasomöröklési szerződés
Öröklési szerződésről beszélünk olyan kétoldalú jogügylet esetén, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik félnek nyújtandó tartás, életjáradék vagy gondozás fejében – vagyona,...Tovább olvasomelvárható magatartás
Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság elve tehát nem az adott személytől elvárható...Tovább olvasomius tollendi
Az elvitel joga (ius tollendi) a használati kötelmekben érvényesülő jogintézmény. Ez alapján a bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti és elviheti....Tovább olvasomadásvételi szerződés
Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán...Tovább olvasomcum viribus felelősség
A Ptk. szerint az örökös a hitelezők felé a hagyatéki tartozások kielégítéséért elsődlegesen a hagyaték tárgyaival és – az azokon az öröklés megnyílta után keletkezett – hasznaival felel (cum viribus...Tovább olvasomCasus nocet domino elv
A Casus nocet domino a római jogban kialakult polgári jogi elv, a kártelepítési fajták egyike. Annak a kárnak a viselését jelenti, amely kárnak a megtérítését mástól (pl. károkozótól, biztosítótól) nem...Tovább olvasomveszélyes üzem
Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel...Tovább olvasomelőzetes jognyilatkozat
Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban a)...Tovább olvasomjótállás
A jótállás a polgári jogi jogviszonyokban feltétlen helytállást jelent a szerződés hibátlan teljesítésért, amely a legtöbb esetben a szolgáltatott dolog, vagy a szolgáltatás fizikai kellékei meglévőségére terjed ki. A jótállás...Tovább olvasomzálogjog
Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. A zálogjog azonban szerződési biztosítékként is szolgálhat....Tovább olvasomtelki szolgalom
A telki szolgalom a korlátolt dologi jogok közé tartozik, azon belül is a szolgalmak egyik fajátja. Állagjog, mert a szolgalommal terhelt dolog birtoklásának és használatának lehetőségét biztosítja a jogosult számára....Tovább olvasomvállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Ebből adódik, hogy a vállalkozási szerződés eredménykötelem, vgayis...Tovább olvasommegtámadhatóság
A megtámadhatóság a polgári jogi jogviszonyokban az érvénytelenség relatív – azaz feltételes – formája. Amennyiben egy szerződés tekintetében valamely megtámadási ok alkalmazhatósága áll fenn, a szerződés csak a törvényben meghatározott...Tovább olvasomkonszenzuál szerződés
A konszenzuál szerződések esetében az akarategység tekintendő kiindulási alapnak, azaz a szerződést a felek egybehangzó és kölcsönös jognyilatkozata létrehozza (a szerződés ebben a vonatkozásban készen van), míg a reálszerződések esetében...Tovább olvasomnemo plus iuris elv
A római jogból ismert és a dologi joghoz köthető alapelv, mely szerint senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel maga is rendelkezik. Főszabály szerint csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni....Tovább olvasomgazdasági társaság
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A...Tovább olvasomptk-n kívüli lízingszerződés
A szolgáltatási jellegű atipikus szerződések egy típusa, amely esetében szükséges a Ptk-n kívüli jelző használata, ugyanis a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásával a lízingszerződés egyes elemeit kodifikálta és beemelte...Tovább olvasom