üzletrész
Az üzletrész a korlátolt felelősségű társaság tagjának a vagyoni hozzájárulásához, azaz törzsbetétjéhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége, amely a társaság cégbejegyzésével keletkezik. Főszabály szerint az üzletrész mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik. Egy üzletrésznek több jogosultja is lehet, az üzletrész jogosultjai a korlátolt felelősségű társasággal szemben egy tagként jelennek meg, így jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják, a közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják, tulajdoni hányaduk alapján gyakorolt szavazati jog alapján, egyszerű többséggel. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. Kívülálló személyre csak abban az esetben ruházható át, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta és a társaság többi tagja, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy nem kívánja megszerezni az üzletrészt a kívülálló személyt megelőzően.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
apport
A gazdasági társaságok tőkéje a tagok által rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból áll, a nem pénzbeli vagyoni betét az apport, a rendelkezésre bocsátás az apportálás. Tárgya lehet...Tovább olvasomszülői felügyelet
A szülői felügyelet a szülő-gyermek viszonyából fakadó jogok és kötelezettségek átfogó megjelölése. A kiskorú gyermek korából adódóan nevelésre, gondozásra szorul, ezért ő szülői felügyelet vagy – ha a szülei nem...Tovább olvasomptk-n kívüli franchise szerződés
A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződések egyike, amely esetében szükséges a Ptk-n kívüli jelző használata, ugyanis a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásával a franchise szerződés egyes elemeit kodifikálta és...Tovább olvasommegtámadhatóság
A megtámadhatóság a polgári jogi jogviszonyokban az érvénytelenség relatív – azaz feltételes – formája. Amennyiben egy szerződés tekintetében valamely megtámadási ok alkalmazhatósága áll fenn, a szerződés csak a törvényben meghatározott...Tovább olvasomkár
A károkozó köteles megtéríteni a károsultat ért minden olyan hátrányt, amely a károsító esemény folytán őt érte. A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a...Tovább olvasomtörvényességi felügyeleti eljárás
A gazdasági élet szereplői felett a törvényességi felügyeletet az állam biztosítja, hogy a jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során megfelelően járjanak el és működésük megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A...Tovább olvasomgyámság
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. A gyám a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője...Tovább olvasomdolog
A dolog birtokba vehető testi tárgy, mely tulajdonjog tárgya lehet. A Polgári Törvénykönyv szabályozása dolognak tekinti a fogalom kiterjesztéseként az uralom alá hajtható természeti erőket (például villamosenergia) illetve természetükből adódó...Tovább olvasommeghagyás
A meghagyás olyan végrendeleti juttatás, mely esetében az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt valamilyen harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli. A meghagyás teljesítésének a követelésre a végrendeletben megjelölt személy válik...Tovább olvasomrészvénytársaság
A részvénytársaság (rt.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására...Tovább olvasomalanyi jog – igény
Alanyi jognak nevezzük a közvetlenül a törvényből folyó és más által nem korlátozható jogokat. A polgári jog, mint tipikusan jogosító (attributív) normák foglalata, számtalan alanyi jogot biztosít a személyek számára....Tovább olvasomjótállás
A jótállás a polgári jogi jogviszonyokban feltétlen helytállást jelent a szerződés hibátlan teljesítésért, amely a legtöbb esetben a szolgáltatott dolog, vagy a szolgáltatás fizikai kellékei meglévőségére terjed ki. A jótállás...Tovább olvasomengedményezés
A kötelmi jogviszonyokban a jogutódlás bekövetkezhet a felek akaratán kívül (pl. halállal) vagy a felek akaratából, ügyleti úton. Az ügyleti úton való jogutódlási megállapodások közül amennyiben a jogosult személyében áll...Tovább olvasomtöbbletmunka
A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas...Tovább olvasompótmunka
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A pótmunka elrendelése lényegében a megrendelő sajátos...Tovább olvasomlétesítő okirat
A létesítő okirat az alapítók jogi személy létrehozására irányuló szándékának írásbeli kifejezése. A létesítő okiratban a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a jogi személy nevét,...Tovább olvasomholtnak nyilvánítás
Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A jogerős holtnak nyilvánító bírósági határozat az érintett...Tovább olvasomvisszautasítás
Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget egyoldalú nyilatkozattal visszautasíthatja. A visszautasítás a lemondással szemben tehát egyoldalú jognyilatkozatban valósulhat meg. A lemondástól elhatároló ismérve még, hogy nincs helye részleges...Tovább olvasomszékhely
A jogi személyeknek, így a cégeknek és azon belül gazdasági társaságoknak is saját székhellyel kell rendelkezniük. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a részére...Tovább olvasomöröklésről lemondás
Az öröklésről történő lemondás az örökhagyó és a törvényes örökös írásbeli szerződése, ebből következően még az örökhagyó életében kell megkötni. A lemondás köthető harmadik személy javára is. Ilyen esetben további...Tovább olvasom