beszámítás
Amennyiben a polgári jogi jogviszonyban a szembenálló alanyok kölcsönösen követelnek is egymástól és tartoznak is egymásnak, a pénztartozások esetén lehetőség nyílik arra, hogy bármelyik fél (ha a jogi előfeltételek adottak) az elszámolást egyszerűsítse. Oda-vissza teljesítés helyett a kötelezett a saját pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló és lejárt saját követelését a vele szembeni pénztartozásába a jogosulthoz intézett egyoldalú nyilatkozattal beszámítsa. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A beszámításhoz nincs szükség a másik fél egyetértésére, beleegyezésére vagy utólagos hozzájárulására. A beszámítás kizárt tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve, valamint a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 6:49.§-6:52. §; Barzó-Juhász-Leszkoven-Pusztahelyi: Kötelmi jog a Kötelmek közös és a szerződések általános szabályai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2016. [111.-117.o.]
Szerző:
Relációk
tényleges kár
A tényleges kár a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, melynek meghatározása a bírósági eljárásban rendszerint szakértő közreműködésével történik. Bizonyos szempontokat azonban a bírói gyakorlat ebben a körben kialakított, így pl. a...Tovább olvasomkésedelem
A késedelem, mint szerződésszegés abban áll, hogy valamely okból a teljesítés ideje eredménytelenül telik el. A teljesítés idejét általában a felek meghatározzák, illetve magából a szolgáltatás rendeltetéséből is következhet teljesítési...Tovább olvasomtagjegyzék
A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék a korlátolt felelősségű társaság tagjairól vezetett nyilvántartás. A tagjegyzékben fel kell tüntetni a társaság valamennyi...Tovább olvasomképviselet
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A polgári jogban képviselet alatt értjük...Tovább olvasomszerződés
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata (jognyilatkozata), amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés létrejöttéhez tehát elengedhetetlen a felek konszenzusa, azaz hogy...Tovább olvasomelmaradt vagyoni előny
Elmaradt vagyoni előnyről (haszonról) akkor beszélünk, ha a károsult vagyonában megalapozottan remélt vagyonrészek bekerülése elmarad. Ez lehet jövedelemkiesés pl. a táppénz és munkabér különbözete egy egészségkárosodás esetén, nyereség elmaradása, a...Tovább olvasomhalál tényének bírói megállapítása
Halál tényének bírói megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a személy bizonyíthatóan meghalt, a halál helye és ideje biztos, de nem került sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására, mert a...Tovább olvasomtipikus szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasomkártalanítás
A jogellenes károkozás a felelősségre vonás objektív feltétele. A Ptk. vélelmezi, hogy minden károkozás jogellenes, azzal, hogy meghatározza azokat az esetköröket, amelyek fennállása esetén ún. jogszerű károkozásról beszélünk. Ilyen pl....Tovább olvasomjogvesztő határidő
Az idő folyása általában kihat a jogok érvényesítésére. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot a maga egészében megszűntet, és magát az érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk....Tovább olvasomtartozás-elismerés
A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, melynek legfontosabb joghatása, hogy megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyilatkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy...Tovább olvasomajándékozási szerződés
Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a...Tovább olvasomhagyatéki tartozások
Az örökléssel a hagyaték mint – jogokat és kötelezettségeket magában foglaló – eszmei egész száll át az örökösre (vagy örökösökre). A hagyaték részét képező „passzív elemek” a hagyatéki tartozások, melyek...Tovább olvasomnemo plus iuris elv
A római jogból ismert és a dologi joghoz köthető alapelv, mely szerint senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel maga is rendelkezik. Főszabály szerint csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni....Tovább olvasomüzlethelyiségen kívüli szerződés
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés olyan atipikus fogyasztói szerződés, amely során a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségében vagy attól eltérő helyen kerül sor, a felek egyidejű jelenléte mellett, avagy a...Tovább olvasomalapítvány
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. A Ptk. szerint az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célt vagyonának felhasználásával valósítja meg....Tovább olvasomlakáshasználati szerződés
Mind a házasulók, mind pedig a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy...Tovább olvasompótmunka
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A pótmunka elrendelése lényegében a megrendelő sajátos...Tovább olvasomelőreláthatósági klauzula
Az előreláthatósági klauzula egyik fontos területe a deliktuális felelősség témakörében az okozati összefüggés értelmezése. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre...Tovább olvasomkitagadás
Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás a kötelesrészre jogosult törvényes örökössel szembeni speciális kiesési ok, amely őt a kötelesrészétől fosztja meg. A kitagadás relatív...Tovább olvasom