örökös
Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja. Örökösnek azt a személyt (azokat a személyeket) tekintjük, aki(k) az örökhagyó vagyoni jellegű jogai, illetve kötelezettségei egészének, vagy azok meghatározott hányadának vagy a hagyaték meghatározott részének új tulajdonosa(i) / jogosultja(i). Ezzel szemben kivételes esetekben örökösnek minősül az a személy is, aki az örökhagyó meghatározott, egyes vagyontárgyait szerzi meg. Az örökös azonban a jogszabályban meghatározott módon de mindig felel a hagyatéki tartozásokért. Az örökhagyónak joga van arra, hogy arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik (pl. mert az örökhagyó előtt meghal), más személyt nevezzen örökösnek (helyettes örökös). Utóörökös nevezésről akkor beszélünk, ha az örökhagyó végrendeletében úgy határoz, hogy az örökségben, vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst (ún. előörököst) más személy (az utóörökös) váltja fel. A helyettes örökös nevezéssel ellentétben – főszabály szerint – érvénytelen az örökhagyó utóörököst nevező végrendeleti intézkedése. Kivétel a házastársra vagy a leszármazóra háramlott hagyaték vonatkozásában van.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 7:27. § - 7:28.§ Barzó-Juhász-Pusztahelyi-Sápi: Öröklési jog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2016. [6.-9.o.]
Szerző:
Relációk
Casus nocet domino elv
A Casus nocet domino a római jogban kialakult polgári jogi elv, a kártelepítési fajták egyike. Annak a kárnak a viselését jelenti, amely kárnak a megtérítését mástól (pl. károkozótól, biztosítótól) nem...Tovább olvasomrészvény
A részvény a kibocsátó részvénytársaságban (rt.) gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes, azaz szabadon átruházható értékpapír. A részvény tehát értékpapír, ami egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú...Tovább olvasomcsaládbafogadás
A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők kérelmére vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére – a különélő másik szülő meghallgatásával – a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi...Tovább olvasomhaszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A jogosult számára más személy tulajdonában álló dolognak a használatát – hasznai...Tovább olvasomjoggal való visszaélés
Az alanyi jogok nem gyakorolhatóak önkényesen, a joggal történő élés nem fordulhat át visszaélésbe. Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni és csak ekkor számíthat törvényi védelemre...Tovább olvasomactio pauliana
A római jogból ismert keresettípus, ami az adóssal összejátszó vagyonszerzővel szemben kártérítésre, a jóhiszemű ingyenes szerzővel szemben pedig a gazdagodás kiadására irányult. A hatályos jogunkban a fedezetelvonás szabályaiban él tovább,...Tovább olvasomhagyatéki tartozások
Az örökléssel a hagyaték mint – jogokat és kötelezettségeket magában foglaló – eszmei egész száll át az örökösre (vagy örökösökre). A hagyaték részét képező „passzív elemek” a hagyatéki tartozások, melyek...Tovább olvasomnemo plus iuris elv
A római jogból ismert és a dologi joghoz köthető alapelv, mely szerint senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel maga is rendelkezik. Főszabály szerint csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni....Tovább olvasomkezességi szerződés
Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes,...Tovább olvasomelőzetes szerződésszegés
Előzetes szerződésszegésről akkor beszélünk, ha már a teljesítési határidő lejártát megelőzően nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni vagy teljesítése hibás lesz. Az első...Tovább olvasomtámogatott döntéshozatal
A támogatott döntéshozatal jogintézménye arra szolgál, hogy azon személyek esetében, akiknek a belátási képessége kisebb mértékben csökkent, cselekvőképességük korlátozása elkerülhető legyen, viszont döntéseik meghozatalához valamiféle segítséghez jussanak. E tevékenység ellátása...Tovább olvasomkonszenzuál szerződés
A konszenzuál szerződések esetében az akarategység tekintendő kiindulási alapnak, azaz a szerződést a felek egybehangzó és kölcsönös jognyilatkozata létrehozza (a szerződés ebben a vonatkozásban készen van), míg a reálszerződések esetében...Tovább olvasomfogyasztói szerződés
Az atipikus szerződések körében megkülönböztetünk olyan szerződéseket, amelyek esetében az egyik szerződő fél maga a fogyasztó, vele szemben pedig a vállalkozás áll. Tekintve, hogy a fogyasztó egy-egy szerződés megkötése során...Tovább olvasomkontraktuális felelősség
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem...Tovább olvasommegbízás nélküli ügyvitel
Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára...Tovább olvasomtényleges kár
A tényleges kár a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, melynek meghatározása a bírósági eljárásban rendszerint szakértő közreműködésével történik. Bizonyos szempontokat azonban a bírói gyakorlat ebben a körben kialakított, így pl. a...Tovább olvasompótmunka
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A pótmunka elrendelése lényegében a megrendelő sajátos...Tovább olvasomresiduum
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, melybe beletartozik mind a tényleges kár, az elmaradt haszon, valamint az indokolt költség. A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó...Tovább olvasomjogügylet
A jogviszony alanyainak joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas akaratnyilatkozata, amely lehet egyoldalú jognyilatkozat (pl. egy tartozáselismerés, végrendelet), vagy két, illetve több oldalú szerződés (pl. adásvételi szerződés). A jogügylet logikailag...Tovább olvasomfeldultsági elv
A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél...Tovább olvasom