ráépítés
Ráépítésről beszélünk akkor, ha valaki jóhiszeműen idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. A jogok és kötelezettségek rendezéséről a felek írásban megállapodhatnak, ennek hiányában a Ptk. ráépítésre vonatkozó jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ráépítés esetén az épület tulajdonjogát főszabály szerint a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. Ha a földtulajdonos az épületre nem tart igényt, a bíróság a kérelmére kötelezheti a ráépítőt, hogy – ha a föld megosztható –, a föld megfelelő részét, vagy az egész földet vásárolja meg. Ekkor az épület és a föld tulajdonjoga a ráépítőt illeti meg. A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének a tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetve a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az esetben a ráépítőt a földön földhasználati jog illeti meg, amiért ellenértéket köteles fizetni.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 5:70. § - 5:71. §; Kriston-Pusztahelyi-Sápi: Polgári Jogi Alapok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2014. [89.o.]; Juhász-Leszkoven-Pusztahelyi Dologi jog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2017. [123.-128.o.]
Szerző:
Relációk
ráépítés
Ráépítésről beszélünk akkor, ha valaki jóhiszeműen idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. A jogok és kötelezettségek rendezéséről a felek írásban megállapodhatnak, ennek hiányában a Ptk. ráépítésre vonatkozó jogkövetkezményeit...Tovább olvasompossessorius birtokvédelem
A posessorius birtokvédelem az igazgatási úton megvalósuló birtokvédelem, mely a tényleges birtoklási helyzeten alapszik. Az igazgatási út igénybevételének módja, hogy a birtokos a birtoksértés felismerésétől számított egy éven belül a...Tovább olvasomkitagadás
Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás a kötelesrészre jogosult törvényes örökössel szembeni speciális kiesési ok, amely őt a kötelesrészétől fosztja meg. A kitagadás relatív...Tovább olvasomjogosulti egyetemlegesség
Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti jogosulti egyetemlegességről beszélhetünk. A kötelezettet csak egyszeri szolgáltatás terheli, tehát a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik,...Tovább olvasomde facto élettársi jogviszony
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége,...Tovább olvasomkönyvvizsgáló
A könyvvizsgáló (kv.) a gazdasági társaság külső ellenőrző szerve, a társasággal szerződő, de attól független, önálló személy. A kv.-t a legfőbb szerv választja, feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és...Tovább olvasomörökbefogadás
Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülő(k) vérszerinti gyermekének...Tovább olvasomzálogjog
Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. A zálogjog azonban szerződési biztosítékként is szolgálhat....Tovább olvasomkorlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben...Tovább olvasomhaszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A jogosult számára más személy tulajdonában álló dolognak a használatát – hasznai...Tovább olvasomelőzetes szerződésszegés
Előzetes szerződésszegésről akkor beszélünk, ha már a teljesítési határidő lejártát megelőzően nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni vagy teljesítése hibás lesz. Az első...Tovább olvasompetitorius birtokvédelem
A birtok alapján a birtokos követelheti, hogy mindenki más tartózkodjék a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától. Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás...Tovább olvasomelőszerződés
Az előszerződés nem más, mint a felek által önként vállalt szerződéskötési kötelezettség, melynek tárgya egy későbbiekben megkötendő (ún. végleges vagy cél-) szerződés létrehozása. Az előszerződés létrejöttéhez elsősorban az szükséges, hogy...Tovább olvasombánatpénz
A bánatpénz jogi értelemben facultas alternativa (vagylagos felhatalmazottság), mely lehetővé teszi, hogy az elállásra jogosult fél minden indokolás nélkül megszüntethesse a szerződéses jogviszonyt. A bánatpénz fizetése melletti elállási jog kikötése...Tovább olvasomkellékszavatosság
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint 1) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha...Tovább olvasomszerződésszegés
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Mivel azonban egyes – a főkötelezettséget érintő – szerződésszegő magatartások tipikusan jelentkezhetnek, ezért a Ptk. ezen egyes nevesített szerződésszegésekhez fűződő törvényi...Tovább olvasomüzembentartó
A fokozott veszéllyel járó tevékenység (pl. gépi meghajtású járművek, magasfeszültségű elektromos vezeték üzemben tartása, fakitermelés, nyári bobpálya üzemeltetése, repülőgépes vegyszeres permetezés stb.) folytatójának, azaz üzembentartójának az minősül, akinek érdekében a...Tovább olvasomtényleges kár
A tényleges kár a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, melynek meghatározása a bírósági eljárásban rendszerint szakértő közreműködésével történik. Bizonyos szempontokat azonban a bírói gyakorlat ebben a körben kialakított, így pl. a...Tovább olvasomrészvénykönyv
A részvénytársaság a részvényesekről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét, közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek...Tovább olvasomcégjegyzék
A cégjegyzék, valamint a cégiratok a cégekre, így többek között a gazdasági társaságokra is vonatkozó adatokat tartalmazzák. A cégjegyzéket, valamint a cégiratokat egy közhiteles nyilvántartás, a cégnyilvántartás tartalmazza, amelyet a...Tovább olvasom