cégjegyzés
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírási jogosultság, amely mindig konkrétan meghatározott személyt vagy személyeket illet meg. A cégjegyzési jog a cég képviseletének egy részjogosítványa, a képviselőt a cég nevében történő aláírásra jogosítja fel. A gazdasági társaságokat írásban cégjegyzés útján a vezető tisztségviselő, a képviseleti joggal felruházott cégvezető, valamint a képviseletre feljogosított munkavállalók képviselhetik. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes lehet, azaz kettőnél több képviselő esetén meg kell határozni, hogy csak együttesen eljárva avagy önállóan is jogosultak a cég írásbeli képviseletére. Ugyanaz a személy csak egyféle módon, azaz vagy csak önállóan vagy csak másokkal együttesen jegyezheti a céget. A gazdasági társaság vezető tisztségviselője képviseleti jogát másra átruházhatja, a cégvezető, illetve a képviseletre jogosult munkavállaló képviseleti jogát nem ruházhatja át.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
e-kereskedelmi szerződés
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő szerződés a technikai fejlődés eredményeként létrejött atipikus szerződés, amely szerződést a fogyasztói szerződések alcsoportjába tudunk besorolni. Olyan elektronikus úton létrejött szerződéseket értünk az elnevezés alatt,...Tovább olvasomengedményezés
A kötelmi jogviszonyokban a jogutódlás bekövetkezhet a felek akaratán kívül (pl. halállal) vagy a felek akaratából, ügyleti úton. Az ügyleti úton való jogutódlási megállapodások közül amennyiben a jogosult személyében áll...Tovább olvasomeredeti alapítás
Jogi személy eredeti alapítása során egy új, korábban nem létezett jogalany jön létre, szemben a származtotott alapítással, ahol a létrejövő jogi személy egy korábban már létező és működő szervezet jogutódja....Tovább olvasombánatpénz
A bánatpénz jogi értelemben facultas alternativa (vagylagos felhatalmazottság), mely lehetővé teszi, hogy az elállásra jogosult fél minden indokolás nélkül megszüntethesse a szerződéses jogviszonyt. A bánatpénz fizetése melletti elállási jog kikötése...Tovább olvasomjogosulti egyetemlegesség
Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti jogosulti egyetemlegességről beszélhetünk. A kötelezettet csak egyszeri szolgáltatás terheli, tehát a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik,...Tovább olvasomdeliktuális felelősség
A törvény tiltja a jogellenes károkozást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Minden károkozás jogellenes,...Tovább olvasomözvegyi jog
Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében a leszármazók állagöröklése mellett az örökhagyó túlélő házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl (özvegyi jog). Ezzel...Tovább olvasomptk-n kívüli lízingszerződés
A szolgáltatási jellegű atipikus szerződések egy típusa, amely esetében szükséges a Ptk-n kívüli jelző használata, ugyanis a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásával a lízingszerződés egyes elemeit kodifikálta és beemelte...Tovább olvasomsemmisség
A semmisség a polgári jogi jogviszonyokban az érvénytelenség abszolút formája, mely esetén a semmisségi ok önmagában – a törvény erejénél fogva (ipso iure) – kiváltja a szerződés érvénytelenségét. A semmis...Tovább olvasomegyesülés
Egyesülés a származtott alapítás egyik esete, két fajtája az összeolvadás és a beolvadás. Egyesülés esetén több jogelőd jogi személyből egy jogutód jön létre. Összeolvadás során az összeolvadó jogi személyek megszűnnek,...Tovább olvasomjogvesztő határidő
Az idő folyása általában kihat a jogok érvényesítésére. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot a maga egészében megszűntet, és magát az érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk....Tovább olvasompetitorius birtokvédelem
A birtok alapján a birtokos követelheti, hogy mindenki más tartózkodjék a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától. Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás...Tovább olvasomteljességi záradék
A felek írásbeli szerződése olyan rendelkezést tartalmazhat, mely szerint az írásba foglalt szerződés a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza. Ennek következménye, hogy a korábban létrejött, de e szerződésben nem...Tovább olvasomtörvényességi felügyeleti eljárás
A gazdasági élet szereplői felett a törvényességi felügyeletet az állam biztosítja, hogy a jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során megfelelően járjanak el és működésük megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A...Tovább olvasomtermékszavatosság (polgári jog)
A polgári jogi értelemben vett termékszavatosság lényege abban áll, hogy a termék gyártója szavatossági helytállással tartozik a termék forgalomba hozatalának időpontjában fennálló hibákért. Ez alapján vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó...Tovább olvasomcselekvőképesség
A cselekvőképesség az embernek, és csak az embernek az a képessége, hogy saját akaratelhatározásával, cselekményével és akaratnyilatkozatával önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cselekvőképességnek három fokozata van: 1) Cselekvőképtelenség....Tovább olvasomcégjegyzés
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírási jogosultság, amely mindig konkrétan meghatározott személyt vagy személyeket illet meg. A cégjegyzési jog a cég képviseletének egy részjogosítványa,...Tovább olvasomszékhely
A jogi személyeknek, így a cégeknek és azon belül gazdasági társaságoknak is saját székhellyel kell rendelkezniük. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a részére...Tovább olvasomius retentionis
A viszonos kötelem lényege, hogy a feleket kölcsönösen terhelő szolgáltatások (szolgáltatás és ellenszolgáltatás) szorosan összefüggnek, így gyakori, hogy a szolgáltatások teljesítésére is a felek egyidejűleg kötelesek. A visszatartási jog ideiglenesen...Tovább olvasomkölcsönszerződés
Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles....Tovább olvasom
