domus correctoria

Az első magyarországi javítóház, a szempci Domus Correctoria 1771-ben nyitotta meg kapuit. A javítóház a német-osztrák államokban kialakult azon felfogást tükrözi, mely nem tesz különbséget a büntetőintézet és a dologház funkciói között: így utaltak ide javíthatatlanokat és kihágókat, halálos büntetésre érdemeseket, de szülők is kérhették vásott gyermekeik fölvételét. Az intézményes rabmunkáltatás első ízben itt valósult meg hazánkban. Ha Esterházy Ferenc kancellár nem ajánlotta volna fel egy felállítandó dologház céljára Szempc melletti birtokát, valószínűleg csak a polgári korban született volna magyar országos intézet. A büntetőpolitika feudális megközelítése, a lelki gondozást, egészségügyi ellátást, munkára tanítást és nevelést tehernek érző hatalom kelletlensége előbb csak az intézet alkalmatlan és szinte lakhatatlan épületbe való átköltöztetéséről döntött 1779-ben, majd visszatérve a feudális értelmezéshez Szegedre telepítette tovább a dologházat, ahol az a rabok elfogytával megszűnt.

Tudományterület:

Állam- és jogtörténet

Forrás:

Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Budapest, Osiris, 2004. 199. o.

Relációk