elismert vallás
A törvény a vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyáról intézkedve két nagy kategóriát állított fel: a bevett és az elismert vallásfelekezetet. A bevett vallások rendszerén kívül került elismert vallások, így a baptista és a mohamedán (1916. évi XVII. törvénycikk), számos ponton erőteljes állami ellenőrzés alatt állt. Feltételeket állapítottak meg e vallások lelkészeivel és világi vezetőivel szemben, az új egyházközségeik megalakítását bejelentési kötelezettséghez kötötték, egyházi közgyűléseik nyilvánosságát írták elő, és ami talán a leginkább húsbavágó szabályozás lehetett, e vallások iskolái a magántársulati iskolák mintájára községi segélyben nem részesültek.
Tudományterület:
Forrás:
Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 153. o.
Szerző:
Relációk
hospes
A 12. század közepétől nagyarányú latin (olasz) és szász (német) bevándorlás kezdődött Magyaroszágra, akiket vendégnek (hospites, hospes) neveztek. A királyok hospesjogot (vendégjogot) adtak nekik, azaz a betelepülők az ország törvényeivel...Tovább olvasomminiszteri ellenjegyzés
Az 1848. évi III. törvénycikkellyel megvalósult, parlamentnek felelős kormányzat még nem a szuverén parlamenti függetlenséget jelentette, hiszen a monarchia egyik részének kormányzati rendszere – a Gesamtmonarchie nélkül került csak rendezésre....Tovább olvasomCsemegi-Kódex
A büntettekről és vétségekről szóló első magyar büntetőtörvénykönyv, az 1878. évi V. törvénycikk. A büntető-törvénykönyv javaslatát Csemegi Károly államtitkár készítette elő. A törvény a nullum crimen sine lege és a...Tovább olvasomelőszentesítési jog
Az 1867. évi ügyrendi szabályzat (amely taxatíve felsorolta a királyi döntést illető ügyeket és a minisztertanácsi eljárás körüli szabályokat) keretében fogalmazódott meg az ún. előszentesítési jog, mely a törvényjavaslatoknak, fontosabb...Tovább olvasomfőispán
A főispáni tisztség a király által kinevezett megyésispán (várispán) tisztségéből alakult ki. A főispán katonai, bírói, gazdasági hatalma a 13. századtól fokozatosan szimbolikussá válik. A főispán legfontosabb feladata a király...Tovább olvasomzsellér
A zsellér (latinul házas zsellér: inquilinus, házatlan zsellér: subinquilinus) a késő középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli...Tovább olvasomfiúsítás
Nemességet eredeti és származékos módon lehetett megszerezni. Az eredeti szerzésmód azt jelentette, hogy a nemesi rend kialakulása után nemesi címet csak a király adományozhatott. Az eredeti szerzésmód egyik esete a...Tovább olvasomleánynegyed
Leánynegyed járt a csak fiágra maradó ősi vagyonból egyszer, az első átszálláskor. A quartaliciumban az adományszerző leányai, illetve azok lemenői örököltek. A negyedet az adományból egyszer kellett kiadni, a szerző...Tovább olvasomkehidai oklevél
A nemesi vármegye keletkezésére utaló első ismert dokumentum az 1232. évi kehidai oklevél, amely a Zala megyei királyi servienseknek saját vitás ügyeikben ítélkezési jogot biztosított. A kehidai oklevél (1232) a...Tovább olvasomcsaládfő
A nagycsalád élén a csaknem korlátlan hatalommal rendelkező családfő állt, aki általában a család férfiai közül a legidősebb vagy a legértelmesebb volt. Az öröklési rend nem volt egyértelmű. Bár általában...Tovább olvasomHonvédelmi Bizottmány
A képviselőház 1848. szeptember 22-én megválasztotta az ún. Honvédelmi Bizottmányt. A kilencfős Bizottmány már 27-én felhatalmazást kapott az országgyűléstől a miniszterelnök távollétében kormányzati feladatok ellátásához, melyet másnap kibővítettek minden olyan...Tovább olvasomVáradi Regestrum
A Váradi Regestrum büntetőjogi vonatkozású eseteinek jelentősége elsősorban a gyakorlatról formált képben keresendő. A tüzesvaspróba-jegyzék 27 esztendő bizonyítási eljárásairól, jogügyleteiről számolt be. Az 1208 és 1235 között lajstromba szedett 389...Tovább olvasomhercegprímás
A magyarországi egyházi hierarchia élén az esztergomi érsek (prímásérsek) áll, akinek joghatósága az egész magyar egyházra kiterjed. Az érsek az alárendelt püspökségek felett metropolitai joggal bír, és tartományi zsinatot hívhat...Tovább olvasomjobbágytelek
A jobbágy földesúrtól kapott parasztgazdaságát élethossziglan vagy örökösen saját kezelésébe vette, azt önállóan birtokolta és művelte (jobbágytelek), s ennek fejében járadékokkal (naturáliákkal, szolgáltatással) tartozott. Az általában százalékosan, hányadban meghatározott járadékokon...Tovább olvasomdiarium
Az országgyűlésekben lefolytatott tárgyalásokról, vitákról, felszólalásokról és az ottani eseményekről nem hivatalos és hivatalos feljegyzések is születtek. Országgyűlési napló (diarium) felvétele és készítése már évszázados gyakorlat volt, a főrendiházi ülésekről...Tovább olvasomfaggató per
A faggató perben, azaz a nyomozóelvű eljárásban (processus inquisitorius) az eljárási főfunciók összeolvadása következtében a vizsgáló, miután összegyűjtötte a bizonyítékokat, ő maga terjesztette a bíróság elé, sőt ő maga is...Tovább olvasomnővétel
A régi magyar jog szerint házasság nővétel útján köttetett, azaz a férfi a nőt a családatyai hatalom birtokosától megvásárolta. A nővétel módjáról Gardízí perzsa történetíró tudósításában találunk adalékokat. A családi...Tovább olvasomhitlevél
Koronázási hitlevél vagy királyi hitlevél, latinul diploma inaugurale. A koronázás alkalmával az alkotmány biztosítására kiadott és az ország törvényei közé beiktatott okmány. Eredete II. András királyig (1205-35), esetleg korábbra nyúlik...Tovább olvasomPraxis Criminalis
Az 1687. évi országgyűlésen I. Lipót javaslatára felmerült a büntetőjog önálló rendezésének gondolata, azt azonban a rendek a bizottságokban történő tárgyalás miatt élesen ellenezték, így a kodifikáció elmaradt. Kollonics Lipót...Tovább olvasomsajtóvétség
Sajtóvétség az, ha valaki valamilyen bűntett avagy vétség elkövetésére egyenes és határozott felhívást tesz sajtó útján, a nyilvános köz- és vallásos erkölcsiségből és a tisztességes erkölcsökből csúfot űz, a magyar...Tovább olvasom