felsőház

A felsőtábla (főrendi tábla) összetétele a királyi tanácsot is alkotó főpapok és főurak részvételével alakul ki a 13. századtól, akik esetenként az alsótábla előzményeként is tekinthető fehérvári törvénylátó napokon, majd törvényhozó gyűléseken is személyesen, fejenként vesznek részt. Az 1608. évi k. u. I. törvénycikk alapján a főpapok és a főurak Magyarországról, Horvát-Dalmát-Szlavónországból, 1687-től a királyi tanács felsőtáblai tagságot nyert tagjaival kibővülve és 1792t-ől a görögkeleti egyház püspökeivel együtt alkotják a felsőtáblát. A főrendiház a felsőtábla feudális szervezetét örökítette, reformjára csupán 1885-ben került sor. Ekkor kaptak képviseletet a bevett egyházak, a Kúria, az Ítélőtábla és a Közigazgatási Bíróság elnöke, továbbá itt nyílt lehetőség a tagok élethossziglani kinevezésére. Az 1926. évi XXII. tc. visszaállította a kétkamarás országgyűlést, megváltoztatva a főrendiház nevét felsőházra, és a felsőház összetételét alapvetően átalakítva azt érdekképviseleti alapokra fekteti.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 221. o.

Relációk