fiúsítás

Nemességet eredeti és származékos módon lehetett megszerezni. Az eredeti szerzésmód azt jelentette, hogy a nemesi rend kialakulása után nemesi címet csak a király adományozhatott. Az eredeti szerzésmód egyik esete a fiúsítás, amit I. Károly vezette be. A fiúsítás mint nemesi szerzésmód eljárása alapján, a király a fiágon magvaszakadt nemes lányát vagy a nemzetség valamely nőrokonát a férfiakkal azonos jogokkal, illetve öröklési joggal ruházta fel. A fiúsítást követően a gyakorlatban többnyire az utolsó birtokosnak a lánya vagy nővére örökölhetett. Az örökösödési rendben a fiúsítás változást nem idézett elő, azaz a vagyon továbbra is a fiágat illette. A fiúsított nőnek a gyermekei, ha születésüknél fogva nem is voltak azok (mert atyjuk nem volt nemes), nemesekké lettek. Az utolsó birtokos életében a fiúsítás csak feltételes volt, mert érvényét vesztette, ha utóbb neki fiörököse született, vagy ha az utóbb hűtlenségbe esett. A fiúsítás csak az utolsó birtokos halálával lépett hatályba.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 419-420. o. Pallas Nagylexikon. III. kötet. Budapest, Pallas, 1893. 350. o.

Relációk