jogsegély
Az állami szerveknek azt a tevékenységét jelenti, amelyet rendszerint egy másik állami szerv számára, annak megkeresése alapján nyújtanak. A jogsegély a tényállás megállapításához szükséges egyes cselekmények foganatosítására korlátozódik. A jogsegély lehet belföldi vagy nemzetközi. Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, illetve azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, vagy az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy egyéb szerv vagy személy rendelkezik. Ha Magyarországnak valamely állammal közigazgatási jogsegélyegyezménye van, vagy annak hiányában az államok között viszonossági gyakorlat áll fenn, vagy többoldalú nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, a hatóság a jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet.
Tudományterület:
Forrás:
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 26-27. §
Szerző:
Relációk
közfeladat
A jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet a törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő...Tovább olvasomköztestületi önkormányzat
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi...Tovább olvasomeljárási képesség (közig.)
Az eljárási képesség eljárásjogi cselekvőképességet jelent. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha cselekvőképesnek minősül. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség....Tovább olvasomtársadalmi egyeztetés
A társadalmi egyeztetés célja, hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok születhessenek. Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását. Nem...Tovább olvasomfalu
A közigazgatási jogban nem használt, nem hivatalos településkategória. Egyes jogszabályokban mégis megtalálható, például 2008. évi LXIV. törvény „Communitas Fortissima” – Kercaszomor a legbátrabb faluról, 2014. évi CIII. törvény a hűség...Tovább olvasomfellebbezési eljárás
Nem jogerős hatósági döntések elleni átszármaztató hatályú rendes jogorvoslat. Tárgya az első fokú döntés: határozatok ellen korlátlanul, végzések ellen a törvényben írt kivételekkel van helye, így például az eljárásvezető végzések...Tovább olvasomhirdetmény (jog)
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve, hogy az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a jogutód nem ismert, az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat, vagy...Tovább olvasomdöntés-kiegészítés
Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a...Tovább olvasomhatósági tanú
A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a...Tovább olvasomvégzés
A közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban a hatósági határozatnál kisebb jelentőségű kérdésekben hozott, nem érdemi döntés. Hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést...Tovább olvasommateriális jogforrás
A jogalkotásra jogosult állami szervek. Az Alaptörvény értelmében a Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a miniszterelnök, a miniszter, az önálló szabályozó...Tovább olvasomtanú
Az eljárás egyéb résztvevője, aki észlelt és ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló múltbeli tényt, és erről a közigazgatási hatóság vagy a bíróság előtt vallomást tesz. A tanúként megidézett személy...Tovább olvasommegelőzés (jog)
Az illetékességi összeütközés, vita egyik törvényi feloldási lehetősége. Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. Ha...Tovább olvasomjogerős döntés
Olyan bírói vagy hatósági döntés, amely – törvényben meghatározott kivételekkel – jogorvoslattal megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható. A határozat a jogerőre emelkedését követően nem támadható meg fellebbezéssel....Tovább olvasomhatásosság
Azt fejezi ki, hogy egy adott tevékenységnek, erőfeszítésnek van-e hatása, kimenete, eredménye, megtörténik-e az a várt változás, ami miatt lépéseket tettünk. Az, hogy egy erőfeszítésnek van hatása, elérte a kívánt...Tovább olvasomminiszter jogalkotási tájékoztatója
A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közzéteszi az erre kijelölt honlapon (a továbbiakban: honlap) a Kormány jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási tájékoztatóját. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter jogalkotási tájékoztatója tartalmazza az...Tovább olvasomideiglenes intézkedés
A hatóság – tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, a személyiségi jogok...Tovább olvasomjogviszony
A jogalanyok jogosultságainak és jogi kötelezettségeinek konkrét kölcsönös, jog által szabályozott viszonya. A jogviszony három eleme: az alanya, tárgy és tartalma. A jogviszonyalanyai a jogalanyok, jogképességgel rendelkező természetes és jogi...Tovább olvasomvégrehajtási kifogás
A közigazgatási hatósági eljárásban ismert sajátos jogorvoslati eszköz, amellyel nemcsak az ügyfél, hanem bárki élhet, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási döntés végrehajtására irányuló valamely cselekmény sérti. Nem lehet...Tovább olvasomszakhatóság
Olyan közigazgatási hatóság, amelynek előzetes hozzájárulása nélkül közigazgatási első fokú hatósági határozat nem hozható meg (kvázi osztott hatáskör). Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy...Tovább olvasom