jogvesztő határidő
Az idő folyása általában kihat a jogok érvényesítésére. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot a maga egészében megszűntet, és magát az érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk. Egy határidő csak akkor tekinthető jogvesztő természetűnek, ha ezt a törvény kifejezetten kimondja. A határidő folyását semmilyen körülmény meg nem akaszthatja, kivéve – a bírói gyakorlat által is elismerten – a törvénykezési szünet időtartamát. Jogvesztő határidő azonban kiköthető szerződésben is.
Tudományterület:
Forrás:
Barzó-Bíró-Juhász-Lenkovics-Pusztahelyi: Általános tanok és személyek joga. Novotni Kiadó, Miskolc, 2014. [166. o.]
Szerző:
Relációk
alapítvány
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. A Ptk. szerint az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célt vagyonának felhasználásával valósítja meg....Tovább olvasomjegyzett tőke
Az alapítók által a gazdasági társaság létrehozásakor rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulások összessége, a társaság induló vagyona. A korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje a törzstőke, a részvénytársaság jegyzett tőkéje pedig az...Tovább olvasomvagyonelkülönítési vagyonjogi rendszer
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a...Tovább olvasomalkotórész – tartozék
Az alkotórész úgy van a fő dologgal tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott része elpusztulna, vagy az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alkotórészre mindig...Tovább olvasomCasus nocet domino elv
A Casus nocet domino a római jogban kialakult polgári jogi elv, a kártelepítési fajták egyike. Annak a kárnak a viselését jelenti, amely kárnak a megtérítését mástól (pl. károkozótól, biztosítótól) nem...Tovább olvasomlétesítő okirat
A létesítő okirat az alapítók jogi személy létrehozására irányuló szándékának írásbeli kifejezése. A létesítő okiratban a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a jogi személy nevét,...Tovább olvasomeredeti alapítás
Jogi személy eredeti alapítása során egy új, korábban nem létezett jogalany jön létre, szemben a származtotott alapítással, ahol a létrejövő jogi személy egy korábban már létező és működő szervezet jogutódja....Tovább olvasomatipikus szerződés
Az atipikus szerződések elnevezés gyűjtőfogalom, a XX. század végi gazdasági és joggyakorlati változások hívták életre ezt a szerződési kategóriát. Egységes fogalmi meghatározás ezen szerződési csoportra nem adható, pusztán csoportismérvekkel tudjuk...Tovább olvasomszármaztatott alapítás
A származtatott alapítás vagy átalakulás esetén a új jogi személy egy korábban már létezett jogi személy jogutódjaként jön létre. Átalakulás esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az...Tovább olvasomkezességi szerződés
Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes,...Tovább olvasomsurrogatum
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a káresemény meg sem történt volna. A teljes kártérítésbe beletartozik mind a tényleges kár,...Tovább olvasomjóhiszeműség
A jóhiszeműség szubjektív, tudati állapot. Jóhiszemű az, aki nem tud, s kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról. Rosszhiszemű ezzel szemben az, aki tud, vagy...Tovább olvasomegyesülés
Egyesülés a származtott alapítás egyik esete, két fajtája az összeolvadás és a beolvadás. Egyesülés esetén több jogelőd jogi személyből egy jogutód jön létre. Összeolvadás során az összeolvadó jogi személyek megszűnnek,...Tovább olvasomdeliktuális felelősség
A törvény tiltja a jogellenes károkozást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Minden károkozás jogellenes,...Tovább olvasomszerződésszegés
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Mivel azonban egyes – a főkötelezettséget érintő – szerződésszegő magatartások tipikusan jelentkezhetnek, ezért a Ptk. ezen egyes nevesített szerződésszegésekhez fűződő törvényi...Tovább olvasomsérelemdíj
A Ptk. a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja...Tovább olvasomnemo plus iuris elv
A római jogból ismert és a dologi joghoz köthető alapelv, mely szerint senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel maga is rendelkezik. Főszabály szerint csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni....Tovább olvasomfelmerült költség
Kárnak nevezzük mindazt a bekövetkezett vagyoni hátrányt, amely valakit valamely károsító esemény folytán vagyonában ér. A vagyoni kárnak három elemét ismerjük: felmerült kár (damnum emergens), elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans),...Tovább olvasomtöbblethasználati díj
A házastársak (élettársak) közös tulajdonában vagy a lakás elhagyására kötelezett házastárs (élettárs) kizárólagos tulajdonában lévő lakás esetében a birtoklás, a ténylege használat jogának a részben tulajdonos, illetve a nem tulajdonos...Tovább olvasomözvegyi jog
Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében a leszármazók állagöröklése mellett az örökhagyó túlélő házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl (özvegyi jog). Ezzel...Tovább olvasom